Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Kávássy Sándor: Földosztó szervek és működésük Somogyban 1919-ben / 69–85. o.

Földosztó szervek és működésük Somogyban 1919-ben 77 történt átvételéről készült jegyzőkönyv is, amelyben szintén elismerték a földosztást követelő parasztok igényét.

55 Végül ezt támasztja alá a kiküldött biztos által 1919. március 20-án hozott határozat is, amelyben ezt olvashatjuk: „Az igényjogosult cselédség határozott kívánságára és megnyugtatására Gál Aurél birtokrendező biztos kijelenti, hogy az igényjogosult szövetkezeti tagoknak az 1919. évi XVIII. néptörvény 48 §-ának második bekezdése alapján joguk van az örök haszonbérletet megváltani, s ebben az esetben tulajdonul kapják meg az ingatlant."

56 Ami a földosztás tekintetében Somogyban állami úton történt, az döntően a Tanácsköztársaság kikiáltása után történt. Sajnos, nincs módunk felmérni a megyeszékhelyen működő központi birtokrendező bizottság március 21-ig kifejtett tevékenységét. Csupán annyit tudunk, hogy 1919. március 16-án Aszaló és Somodor községekbe kiküldte Kálmán József mérnököt.

57 Még ezen a napon egy, kérdésünk szempontjából érdektelen felterjesztést tett az Országos Birtokrendező Tanácsnak.

58 Végül — nyilván az egységes irányítás biztosítása érdekében — táviratban kérte a 18. sz. Állami Fölmérési Felügyelőségtől, hogy a Somogyba küldött összes birtokrendező biztosok névsorát és működési helyét közölje.

59 Sajnos, a kérdésünk szempontjából talán legértékesebb forrásanyagnak, Farkas Adolf levelezésének, amely 1921-ben még rendelkezésre állt,

60 nyoma veszett. összegezve tehát az eddigieket, azt állapíthatjuk meg, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltását közvetlenül megelőző hetekben, Somogyban a földosztásnak és birtokrendezésnek sajátos szervezete alakult, amennyiben Somogy Megye Központi Birtokrendező Bizottságának létrejöttével az Országos Birtokrendező Tanács és a birtokrendező bizottságok közé egy, a törvényben nem szereplő, megyei irányító szerv iktatódott. A somogyi fejlemények további sajátosságaként e bizottságnak rövidesen járási szervei alakultak, az ún. járási birtokrendező bizottságok. Ez utóbbiak rövidesen megtették a szükséges intézkedéseket a birtokrendező választmányok létrehozására, amelyek azonban már csak március 21 után alakultak meg. A Tanácsköztársaság kikiáltása után, a „Mindenkihez!" c. kiáltvány — mint ismeretes —, bejelentette, hogy az ország új kormánya a földreformot „nem törpebirtokokat teremtő földosztással, hanem szocialista termelőszövetkezetekkel hajtja végre."

61 Ez a bejelentés lényegében a Búza-féle földreform felfüggesztését jelentette.

62 Ez azonban még távolról sem jelentette a földosztás gondolatának teljes elutasítását. A Tanácsköztársaság folytatólagosan alkalmazta a birtokrendező biztosokat,

63 amellett a Földművelésügyi Népbiztosságon „Tervezet 55 OL, Országos Birtokrendező Tanács. Vegyes iratok. 66 KÁL, KTBFBI ÁBBI: Iktatatlan határozat. 67 KÁL, KTBFBI ÁBBI 32/1919. sz. 68 KÁL, KTBFBI ÁBBI 28/1919. sz. 59 KÁL, KTBFBI ÁBBI Iktatatlan. *° KÁL, Somogy megye alispánjának iratai (a továbbiakban SMAI) 10 977/1921. sz. 61 Mindenkihez! Budapesti Közlöny, 1919. március 24. (69. sz.) 1. 1. 62 A kiáltvány fent idézett kitétele alapján beszél a Búza-féle földreform felfüggesztéséről Réthfalvy Jenő is „A Tanácsköztársaság mezőgazdasági politikai rendeletei és azok szervei" c. munkájában. PTIA TAGYOB II/l. 63 Uo.