Levéltári Közlemények, 38. (1967)
Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Kávássy Sándor: Földosztó szervek és működésük Somogyban 1919-ben / 69–85. o.
Földosztó szervek és működésük Somogyban 1919-ben 75 bizottságok kiszállása előtt végezzék el az igényjogosultak összeírását. Ezek után a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről szóltak. 39 A rendelkezésre álló források alapján — sajnos — nincs módunk pontosan felmérni, ami az értekezletek után a falvakban történt. A meglevő adatok mégis alkalmat nyújtanak bizonyos következtetésekre. Így pl. tudjuk, hogy az igali járáshoz tartozó Kisbárapáti községben két nappal a járási értekezlet után, március 22-én alakult meg a birtokrendező választmány. 40 Iharosberényben 8 taggal, a munkástanáccsal egyidejűleg, március 30-án hozták létre. 41 Berzencén 3 taggal március 31-én alakították meg. 42 Ezek az adatok arra látszanak mutatni, hogy a járási értekezletek után a megye legkülönbözőbb pontjain sorra-rendre megválasztották a birtokrendező választmányokat. Hogy az igényjogosultak összeírását a Tanácsköztársaság idejéig megkezdték-e arra, sajnos nem tudunk választ adni. Ilyen összeírás ui., továbbá olyan forrás, amely erre a tevékenységükre utalna, ez ideig nem került elő. A földosztás megindulásával egyidejűleg újabb tömegmozgalom rázta meg a megyét. 1919. március 14-én Klein Sándort, Drávazsitfa puszta bérlőjét 25—30 főből álló csoport kényszerítette, hogy évi 30 korona bérlet fejében földjeinek egy részét átengedje. A bérlő „szorult helyzetében, a tömegterrornak engedve" Vízvár községnek 1000 holdat, Bélavárnak 300—350 holdat engedett át, aminek kiosztását azonnal meg is kezdték. 43 Március 19-én Szentmárton, Padca, Bárd községek lakói, mintegy százan, a községi bírák vezetésével „a szennai h. körjegyzővel együtt terepszemlét tartottak, egymás között az ótelki, dennai és mózsai földet és erdőt felosztották és határozatot hoztak, hogy ezen területet azonnal birtokba veszik", egyben kimondták, hogy „akinek szüksége van, jószágot foghat be, ekét, boronát és felszerelést" vihet el. 44 Ugyancsak március 19én a cselédséggel egyetértésben felosztották az urasági földet az eddei kisgazdák is. Az egykorú jelentés szavai szerint: „Elsősorban házhelyeket mértek ki, azután pedig hozzáfogtak a határ feldarabolásához . .. Egy-egy földigénylőnek húsz-huszonhárom holdat is ad"-tak. 45 Bár e kisebb-nagyobb erejű mozgalmakról részletező forrásként csupán a fent idézettek állnak rendelkezésünkre, hasonló jelenségre egy másik forrás szavai szerint még „igen sok helyen" került sor. 46 E mozgalmak tömegbázisát a falusi szegénység és részben a cselédség adta. Világosan utal a falusi szegénység primer szerepére Németh vízvári csendőrőrmester 1919. március 18-án kelt jelentése, amelyben azt írja, hogy „oly egyének" kérnek öt hold földet, akiknek igavonó állatuk sincs hozzá. 47 Mint az a forrásokból egyértelműen tűnik ki, ezeket a megmozdulásokat 39 KÁL, KTBFBI ÁBBI: Jegyzőkönyv a járási birtokrendező bizottság által 1919. március 20-án Tabon megtartott értekezletről. Iktatatlan. 40 KÁL, Kisbárapáti község képviselőtestületének jegyzőkönyve 1914—1929: A kisbárapáti képviselőtestület 1919. március 22-i ülésének jegyzőkönyve. 41 KÁL, Az Iharosberényi Munkástanács 1919. évi közgyűlési jegyzőkönyve. 42 KÁL, Berzence község képviselőtestületének jegyzőkönyve 1910—1933: A Berzencei Munkástanács 1919. március 31-i ülésének jegyzőkönyve. 43 KÁL, SMFI 664/1919. sz. 44 KÁL, KTBFBI ÁBBI: Palhy intéző 1919. március' 20-án kelt jelentése. Iktatatlan. 45 KÁL, KTBFBI ÁBBI: Gyalog intéző 1919. március 19-i jelentése. Iktatatlan. « KÁL, SMFI 687/1919. sz. 47 KÁL, SMFI 664/1919. sz.
