Levéltári Közlemények, 38. (1967)
Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Kávássy Sándor: Földosztó szervek és működésük Somogyban 1919-ben / 69–85. o.
74 Kávássy Sándor Farkas Adolf került. 29 Minthogy maga a szerv pártközi egyesség alapján jött létre, valószínűleg látszik, hogy tagsága is a két párt embereiből került ki. Tagjai közül mindössze egynek, Latinoa Sándornak, a Tanácsköztársaság későbbi somogyi vezető személyiségének nevét őrizték meg a források. 30 Rövidesen, a megyei közigazgatási beosztást követve, a földosztás és birtokrendezés járási szervei is létre jöttek. Erre utal, hogy a járási székhelyeken működő birtokrendező bizottságok március 20-tól már mint járási birtokrendező bizottságok szerepeltetik magukat a forrásokban. 31 Ezzel, a földosztás- és birtokrendezésnek Somogyban újabb, a fent ismertetett törvényben szintén nem szereplő szervei jöttek létre. Tekintve, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltása után a földosztás és birtokrendezés ügye új mederbe került, és az addig kialakult hivatali szervezet is átalakult, az ismertetett szervezetnek előbb a Tanácsköztársaság kikiáltásáig, illetőleg az átalakulásig kifejtett tevékenységét kell megvizsgálnunk. A járási székhelyekre kiszálló birtokrendező bizottságok mindenekelőtt értekezleteket tartottak a járáshoz tartozó községek küldöttei számára. E járási értekezleteket a főszolgabíráknak a községi és közjegyzőkhöz küldött körlevelei alapján hívták össze. 32 A kaposvári járásban, ugyancsak a jegyzők útján, maga a vármegyei birtokrendező bizottság gondoskodott az értekezlet egybehívásáról. 33 Ezeken a járási értekezleteken minden községnek három küldöttel, éspedig a községi bíróval, továbbá — nyilván az említett pártközi egyezmény alapján — a Szociáldemokrata Fart és a Kisgazda Párt egy-egy küldöttjével kellett képviseltetnie magát. Ahol ezeknek a pártoknak szervezetei nem voltak, onnan a két párt politikai elveit valló „bizalmi egyén"-t kellett delegálni. Az igali járás főszolgabírája a „szocialista elvek érdekében" az uradalmi cselédség küldötteinek okvetlen megjelenését is előírta. 34 - Ilyen értekezleteket — a rendelkezésre álló források szerint — március 18án Kaposváron 35 , 20-án Igáiban 36 és Tabon 37 , 22-én Nagyatádon 38 tartottak. Az értekezletek tájékoztató jellegűek voltak, amelyeken a küldöttek a tennivalók felől „kioktatást kaptak". Mint a Tabon megtartott értekezlet jegyzőkönyve tanúskodik róla, a birtokrendező biztosok előbb a törvényt ismertették, majd a birtokrendező választmányok megalakulására és az igényjogosultak öszszeírására vonatkozó rendelkezésekről szóltak, kiosztották az összeírásokhoz szükséges nyomtatványokat, felhíva a küldötteket, hogy még a birtokrendező *" Réthjalvy Jenő i. h. 30 KÁL, KTBFBI ÁBBIr Farkas, járási bírtokrendező biztos Tabon, 1919. március 21-én kelt jelentése. Iktatlan; A járási birtokrendező bizottság 1919. március 20-án Tabon tartott értekezletének jegyzőkönyve. Iktatatlan. 31 Uo. 32 Ld. erre KÁL, Az igali járás főszolgabírájának iratai 73/1919. 33 KÁL, KTBFBI ÁBBI 21/1919. sz. 84 Vö.: KÁL, Az igali járás főszolgabírájának iratai 73/1919, továbbá KÁL, KTBFBI ÁBBI 21/1919. sz. 35 KÁL, KTBFBI ÁBBI 21/1919. sz.^ f 38 KÁL, A kaposvári járás főszolgabírájának iratai 73/1919. sz. 37 KÁL, KTBFBI ÁBBI: Jegyzőkönyv a járási birtokrendező bizottság által 1919. március 20-án megtartott értekezletről. Iktatatlan. 38 KÁL, SMFI 687/1919. sz.
