Levéltári Közlemények, 38. (1967)
Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Kávássy Sándor: Földosztó szervek és működésük Somogyban 1919-ben / 69–85. o.
Földosztó szervek és működésük Somogyban 1919-ben 73 Ennek eredményeként a megye a közhatalmat akkor már ténylegesen gyakorló direktóriuma mindjárt másnap, március 12-én, táviratban hívta fel Kaposvár polgármesterét és a járások főszolgabíráit, hogy a birtokrendező bizottságok a járási székhelyekre kiszállnak, a népgazdasági miniszter rendeletére a direktórium pecsétjével ellátott igazolvány lesz birtokukban, működésükben támogassák őket, és erről a községi elöljáróságokat is értesítsék. 22 A rendelkezésre álló források tanúsága szerint, a főszolgabírók „tudomás és megfelelő további eljárás céljából" március 13-án már közölték a községi és körjegyzőkkel a direktórium rendeletét. 23 A következő nap, március 14-én délelőtt pedig az egyes bizottságok tagjai már kézhez is vették megbízatásukat, és a legtöbben még a nap folyamán ki is szálltak működési körletükbe. 24 Tulajdonképpen ezzel az aktussal vette kezdetét Somogyban az állami földosztás. Mint a forrásokból egyértelműen tűnik ki, a fenti intézkedésekkel egyidejűleg a végrehajtás szervezésére is megállapodások történtek. Nagyatádi Szabó és a szociáldemokrata vezetők a köztük létre jött egyesség alapján megállapodtak, hogy a megyében már folyamatban levő birtokrendezés, vagyis a nagybirtok termelőszövetkezetekké alakításának, valamint az azzal egybekapcsolt földosztásnak irányítására bizottságot hoznak létre. 25 Ez a bizottság, mely lényegében a Hamburger által létesített ad hoc központ utóda volt, Somogy Vármegye Birtokrendező Bizottsága 26 vagy teljesebb nevén: Somogy Vármegye Központi Birtokrendező Bizottsága 27 lett, amely valószínűleg mindjárt március 11-én, vagy 12-én meg is alakult. Ezzel egyidejűleg március 12-én kelt körlevelében a 18. sz. Állami Földmérési Felügyelőség a megye területére kiküldött összes birtokrendező bizottságokat is ez alá rendelte. 28 Így, Somogyban a földosztás és birtokrendezés egységes, a megye vonatkozásában központi irányítás alá került. Ez egyben azt is jelentette, hogy a megye vonatkozásában az Orszá20S Birtokrendező Tanács és a Somogyba kiküldött birtokrendező bizottságok közé egy, a törvény által nem ismert, megyei irányító szerv ékelődött be. Sajnos, e fontos szerv megalakulásáról közelebbit nem tudunk, csupán azt van módunkban megállapítani, hogy élére a Szociáldemokrata Párt és a Kisgazda Párt megállapodása alapján a Somogyba kiküldött gazdabiztosok egyike, 22 KÁL, SMFI 591/1919. 23 KÁL, A kaposvári járás főszolgabírájának iratai 1531/1919.; az igali járás főszolgabírájának iratai 73/1919. sz. 24 Megindult a földosztás. Somogy vármegye, 1919. március 14. 25 Világosan tűnik ez ki Réthfalvy Jenő többször idézett összefoglalásának következő soraiból: „A Kisgazda Párt és a Szociáldemokrata Párt egyezséget kötöttek, melyben megállapodtak azon feltételekben, ahogy a birtokok átvétele a jövőben történni fog. A Kisgazda Párt a Szociáldemokrata Párt unszolására beleegyezett, hogy azon bizottságnak, mely hivatva van dönteni az átvétel felett, a vezetője Farkas Adolf gazdabiztos legyen. A kommunizmus kitöréséig ez a bizottság körülbelül 60 uradalmat vesz át, mint szövetkezeti gazdaságot." 26 Ezzel az elnevezéssel egy 1919. március 13-án kelt iratban találkozunk először. Ez a Kaposvári Állami Levéltárban az Állami Birtokrendező Bizottság iratai (a továbbiakban: ÁBBI) között 22/1919. sz. alatt található. Az ÁBBI töredékes, bár igen érdekes iratanyaga viszont a levéltár „Kerületi Bizottságot Felszámoló Bizottság iratai 1919—1924" (a továbbiakban: KTBFBI) elnevezésű fondjába van beosztva. 27 KÁL, KTBFBI ÁBBI 33/1919. sz. M KÁL, KTBFBI ÁBBI 29/1919. sz.
