Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - Réti László: A Magyar Tanácsköztársaság pecsétjei / 173–191. o.

A Magyar Tanácsköztársaság pfecsétjei 177 nem tér el a hitelesítő pecséttől, különbség csupán a használatban van. A cégjelzést szolgáló bélyegzést az irat felső részén, a címfejben alkalmazzák, a pecsétet pedig annak végén, az aláírásnál. Igen gyakori az az eset is, hogy ugyanazt a bélyegzőt használják mindkét célra; hol mint cégjelzőt, hol mint aláírás-hitelesítőt, esetleg egyszerre, egy dokumentumon, mindkét célra is. Mivel nem lehet tudni, hogy a rendelkezésre álló dokumentumokon csupán cégjelzést szolgáló bélyegzést más esetekben nem használták-e aláírás hitelesítésére is, ezért a Tanácsköztársasági cégjelzési bélyegzéseket is felvettem gyűjteményembe, de ha nem találtam pecsétként való használatuk nyomára, ezt külön feltüntettem. Az általam vizsgált korszak forradalmi jellegébői következően találkozunk — bár nem nagy számban — egy egészen különleges bélyegző-lenyomattal: a jelszó-bélyegzővel. Ez természetesen nem tekinthető a fenti meghatározás szerint pecsétnek, hiszen nem hitelesítés a célja. Tekintettel azonban politikai jelentőségére, a forradalmi időszakot jellemző mivoltára, ezt is bevontam a pecsétek gyűjtőkörébe és mindig annál a szervnél mutatom be, amely alkalmazta. (55) Az általam fentebb meghatározott pecsét jellegzetessége, hogy általában az aláírással együtt szerepel, annak megerősítését, hitelesítését szolgálja. Továbbá kevés kivételtől eltekintve — és ellentétben a középkori pecséttel, mely túlnyomórészt egyes személyek pecsétje volt — a tanácsköztársasági pecsét általában intézmények, hivatalok, tehát kollektív szervek pecsétje. Ha vannak is személyi, nevet tartalmazó pecsétek, ezek is a hivatást, funkciót, hivatali beosztást igazolják, hitelesítik. (Pl. házbizalmiak, Fiedler népbiztos stb.) (63) A tanácsköztársasági pecsétek formája — akárcsak a régieké — igen változatos. Leggyakoribb a kerek, keretvonalas, átmérője 30—40 mm, igen ritkárf ennél kisebb vagy nagyobb. Ugyancsak nagyon gyakori a lapos, keret nélküli, egy vagy több soros pecsét. Sok még az ovális, kevesebb a téglalap alakú. De van három és hatszög alakú, továbbá félkör alakú, vagy teljesen szabálytalan formájú pecsét is. A Tanácsköztársaság idején külön érdekesség az ötszög alakú pecsét, amely azonban igen ritka. (57, 68, 75) ötágú csillag alakú pecsétet eddig egyet találtam. (25) A középkori pecsét általában valamilyen figurális ábrázolást vagy legalább díszítést tartalmaz. A polgári korban is egészen általános — különösen a hivatali pecséteknél, a címer vagy valamilyen más, figurális vagy díszítő elem használata. A tanácsköztársasági pecsétek túlnyomó többsége nem tartalmaz ilyen díszítő elemeket. Ennek magyarázata nyilván abban rejlik, hogy a régi díszítő elemeket, azok tartalmánál fogva, nem akarták alkalmazni, újak készítésére pedig még rövid volt az idő. Mégis akad szép számmal figurális, vagy díszítő elemekkel ellátott tanácsköztársasági pecsét is. Vannak pecsétek, amelyek szövege kifejezetten Tanácsköztársasági, de átvették a régi díszítést, általában a korona nélküli — a polgári forradalomban használt — címert (3, 16) Vannak azután olyanok, amelyeket már a proletár forradalom eszméit tükröző figurák díszítenek. így sok az ötágú csillag. (2, 43, 58, 66, 71, 76, 78) sarló vagy kasza, vagy eke és kalapács. (2, 68) Vannak régi, szociáldemokrata hatást tükröző ábrázolások: kézfogás, keresztberakott lialapácsok, vagy csak egy kalapács. (25, 57, 59) Vannak eszmei tartalom nélküli, díszes figurák. (15, 22, 27, 37, 50, 70, 74, 85) Emberi alakot ábrázoló pecsétet eddig egyet találtam: egy szociáldemokrata kalapácsos embert, egy községi munkástanács pecsétjén. (25) A pecsétek szövege, tartalma rendszerint az intézmény, hivatal, szerv vagy