Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - Réti László: A Magyar Tanácsköztársaság pecsétjei / 173–191. o.

178 Réti László cég teljes vagy rövidített neve és néha címe is. A pecsétek szövegéből a legtöbb esetben azonnal megállapítható, hogy tanácsköztársasági pecsétről van szó. így például a hivatali pecsétek általában a „Magyar (vagy Magyarországi) Tanácsköztársaság" szavakkal kezdődnek, a katonai pecsétekben rendszerint benne van a „vörös" szó, stb. Más pecséteknél kétségtelenné teszi a tanácsköztársasági jelleget az a tény, hogy az intézmény, amely ^ használta őket, csak a Tanácsköztársaság idején létezett, vagy akkor létesült. Ilyenek például a népbiztosságok a házbizalmiak, a politikai biztosok, az ellenőrző munkástanácsok és a termelő-' biztosok pecsétjei. De ilyenek a Hadseregfőparancsnokság pecsétjei is, amely intézmény szinten ekkor jött létre. Vannak intézmények, amelyeknek a neve változott meg a Tanácsköztársaság idején és ezáltal állapítható meg kétségtelenül a pecsét tanácsköztársasági jellege. (Pl. Marx Laktanya (34), Koch Róbert Közkórház (54), stb.) Gyakran kétségtelenül megállapítható a tanácsköztársasági jelleg — más támpont hiányában is — a figurális ábrázolásból, ötágú csillag, sarló és kalapács, stb. kizárólag tanácsköztársasági szervek pecsétjein szerepelhet ebben az időben. Vannak azonban pecsétek, amelyek kifejezetten forradalmi jellegűek, mégsem állapítható meg azonnal és kétségtelenül tanácsköztársasági származásuk. így például egyes városi munkástanácsok már a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt is használtak pecséteket, melyeket március 2l-e után változatlanul tovább használtak. Az ilyesmi azonban nagyon elenyésző számú esetben fordult elő és ezeket az eseteket még nem tudtam regisztrálni. Egyébként is úgy gondolom, hogy az ilyen pecséteket teljes joggal tekinthetjük tanácsköztársasági pecséteknek. Ha majd feldolgozásra kerülnek a polgári demokratikus forradalom időszakának a pecsétjei, akkor tisztázódni fog ezek „előélete" is. Talán a forradalmi, átmeneti korszak okozza, hogy viszonylag sok a nem teljes szövegű, csak funkciót, vagy hivatali beosztást tartalmazó pecsét, amely csak más körülmények figyelembe vételével mutatja a szervet vagy intézményt, amelynek nevében hitelesítésre használták. így például sok pecsét tartalma csupán ennyi: „üzemi bizottság", „termelő biztos" vagy: a „népbiztos helyett", stb. '(18) E pecsétek funkciója ugyanaz, mint a teljes szövegűeké, de csak akkor, ha az üzem vagy hivatal pecsétjével együtt, vagy legalább annak cégjelzéses papírján szerepelnek. Ezeket a pecséteket tehát ilyen esetekben ugyanolyan értékűnek tekintem, mint a teljes szövegűeket. Gyakori eset, hogy a két pecsét — az intézmény régi, forradalom előtti pecsétje és az üzemi bizottság vagy a termelő biztos pecsétje — annyira együtt, egymás alatt szerepel, hogy alig, vagy egyáltalán nem állapítható meg, egy vagy két pecsétről van-e szó. Ezeket mindig egy pecsétnek tekintem, mert ha netán külön-külön pecsétnyomóktól származnak is, mint hitelesítő jelzést együtt, egyként használták. (12) Beszélni kell itt — mint a forradalmi átalakulás időszakára jellemző tünetről — az átalakított pecsétről. Az egyes hivataloknál, intézményeknél, nem mindig volt idő, vagy lehetőség arra, hogy gyorsan új pecsétet készítsenek, a régi, idejétmúlt szöveget pedig már nem akarták az új körülmények között használni. Ilyenkor a pecsétnyomóból eltávolítottak — kivágtak — egyes szavakat vagy' jeleket és helyüket üresen hagyták, vagy kézzel írták be a megfelelő szöveget. Ezek a csonka pecsétek különösen érdekesek, mert a korra, a forradalmi átalakulásra jellemzőek. Van olyan pecsét, amely többszöri átalakuláson ment keresztül, a történelmi helyzet gyors változásának megfelelően. Van olyan pecsét is, amely a Tanácsköztársaság idején készült, már eredetileg is tanácsköztársa-