Levéltári Közlemények, 38. (1967)
Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - Szűcs László: Iratkezelési problémák / 139–157. o.
IRATKEZELÉSI PROBLÉMÁK Korunkban, amikor világméretű verseny folyik újabb és újabb ismeretek megszerzéséért, a megismerés útján a világ értékeinek hasznosításáért, s ennek érdekében az emberiség által felhalmozott óriási ismeretanyag leggazdaságosabb felhasználásáért, az ismeretek rendszerezésének tudománya egyre előkelőbb helyet foglal el a tudományok ranglistáján. Az e téren mutatkozó probléma jelentősége akkor bontakozik ki teljes egészében, ha figyelembe vesszük, hogy társadalmunk fejlődésének üteme jórészt attól függ, hogy milyen mértékben leszünk képesek a rendelkezésünkre álló ismeretanyagot, óriási adathalmazt uralni. A világ dolgairól szerzett ismereteknek különösen a legutóbbi időkben bekövetkezett — mindenképpen örvendetes — gyors gyarapodása szinte kötelezően írja elő az ismeretek azonnali rendszerezett rögzítését. Ellenkező esetben, az adatok gyors gyarapodása következtében, rövidesen olyan tömegű feldolgozatlan adathalmazzal állunk szemben, amelynek áttekintése megoldhatatlan feladatot jelentene — ez viszont már megjárt utak újra és újra próbálgatásával, társadalmunk fejlődésének lelassulásával járna együtt. A társadalom által felhalmozott ismeretanyag, tömegét tekintve talán'nem a legnagyobb, de minőségénél fogva kétségkívül elsőrangú részét őrző levéltárak, anyaguk rendszerezésére, áttekinthetővé tételére irányuló törekvésükkel ennek a nagy problémának a megoldásához kapcsolódnak. Éppen úgy, mint bármely más (könyvtári, műszaki dokumentációs stb.) téren, a régebben keletkezett anyag feldolgozása is óriási feladatot jelent, az újabban keletkező anyag áttekintése pedig itt is csak úgy oldható meg, ha keletkezése pillanatától kezdve, azonnal egy jól kialakított rendszerbe illeszkedik. Ebből a vetületből van óriási jelentősége a levéltári anyagot létrehozó szervek által alkalmazott iratkezelési rendszerek kérdésének — természetesen nemcsak a levéltárak, hanem elsősorban az illető szervek szempontjából. Mindenképpen megérdemli ez a téma, hogy akár ismételten is s ne csak szűk, praktikus vonatkozásaiban foglalkozzunk vele. A világon mindenütt komoly erőfeszítéseket tesznek az e téren mutatkozó nehézségek leküzdésére. Hasonló, megismételt törekvéseket figyelhetünk meg Magyarországon is. Az e téren Magyarországon szükséges legfontosabb teendőkről kívánnék ezeken az oldalakon néhány szerény szót szólni. Mielőtt azonban a feladatokra s a feladatokat előíró jelenlegi helyzetre, illetve előzményeire térnék, szükségesnek tartom néhány általánosabb kérdés felvetését. 1*
