Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Padányi Gulyás Gyuláné: Archives et Bibliotheques de Belgique, Tom. XXXVI–XXXVII. (1965–1966) / 122–123. o.

122 Folyóiratszemle diek is. pl. egy NDK-beli és több indiai kiadvány. — (1966) No. 35.: A számot bevezető szerkesztőségi cikk arról panaszkodik, hogy egyre több kisebb önkormányzati szerv és más intézmény szervez önálló levéltárat: ezek száma immár a 250-et is eléri, miközben bonyodalmak keletkeznek a levéltárak illetékességének el nem határoltsága miatt. így állhat elő, hogy grófságok, egyetemek, városok levéltárai egyazon _ iratanyag megszerzéséért hadakoznak, miközben más irattári anyaggal senki sem törődik, legfeljebb magánosok csak bizonyos tárgyú iratok gyűjtésére specializálódó gyűjteményei. — R. DAVIS a hajózásra vonatkozó okmányokról (hajóskapitány, reederek iratairól) közöl ezek gazdaságtörténeti értékét hangsúlyozó tanulmányt, felsorolva főbb irattípusaikat. — E. J. T. COLLINS a mezőgazdasági kis- és középüzemek, a farmok a levéltárak által sokáig elhanyagolt, de gazdaságtörténeti szempontból igen fontos iratanyagára hívja fel a figyelmet. Ez a kérdés volt különben a főtémája — nyilván a Budapesti Kerek Asztal Konferencián felvetett kérdések hatására — a British Record Association 1965. évi konferenciájának is: ez az 1700 és 1900 közti mezőgazdasági forrásokkal foglalkozott, s a letétbehelyezett iratok tulajdonosai és az iratokat átvevő szervek viszonyával. — N. K. M. GURNEY egy vidéki történelmi kutatóintézetet: a Borthwick Institue-t ismerteti. Az intézet célja a York-i püspökségi és tartományi levéltár feltárása a kutatók és tanulók számára. — A szám további rövid vitaírásokat közöl az Elsevier levéltári terminológiai szótárában alkalmazott egyes fogalmak értelmezése körül. — No. 36.: E szám szerkesztőségi bevezető cikke a levéltárosokról alkotott képpel, a levéltárosok tekintélyével foglalkozik. Nemcsak a tekintélyük kicsi, de többnyire a fizetésük is. Helytelen, hogy sok levéltáros nem végez tudományos munkát, csak adminisztrál. — R. CRAIG a XIX. és XX. századi hajózásról szóló okmányokkal foglalkozik, G. H. MARTIN pedig mezővárosokra vonatkozó okmányok publikálásáról ír. — A Nagy-Britannia helyi (területi) levéltárait ismertető sorozat XXIX. részeként M. HOLMES a Dorset-i levéltárat ismerteti, R. L. M. JAMES a sörfőzésre vonatkozó okmányok problémáiról ír, R. STOREY cikke Í

>edig a nyugat-németországi „nem-kormányzati" levéltárakról szól. J. YOUINGS egy 1539-es eveiét ismertet, mely nyugdíjat biztosít egy lincolnshire-i apácának, S. F. HOCKEY pedig Sir John Oglander (1595—1648) Wight szigetére vonatkozó feljegyzéseiről közöl rövid cikkét. A közölt könyvismertetések közt egy amerikai művet találunk csak, a többi angol. Borosy András ARCHIVES ET BIBLIOTHÉQUES DE BELGIQUE. Revue semestrielle de l'

Association des Archivistes et Bibliothécaires. Bruxelles. Tom. XXXVI. (1965) No. 1.: ANDRE UYTTEBROUCK a belgiumi La Ramée-i cisztercita apátság apátnőinek névsorát publikáló eddigi kiadványokról közöl szövegkritikai tanulmányt. — G. WYMANS a XIII—

XV. századi Mons céhtörténetét ismerteti, kiemelve a monsi céhek sajátos, elnevezésükben („connétablie") is századokon át fennmaradó, katonai jellegű megszervezését. — L. CEYSSENS az anversi származású, janzenista tudós, Pierre Stockmans életét és két, annakidején névtelenül kiadott és azóta is sokat vitatott művét ismerteti, gazdag történeti háttérben. — S. VERVAECK a Walter Barth és Társa bankbizományos cégnek a brüsszeli királyi levéltárban őrzött anyaga rendezési és leltározási munkáiról számol be flamand nyelvű cikkében. — Ugyancsak flamand nyelven, de bőségesen francia idézetekkel C. LEMAIRE Henry van de Velde-nek, francia nyelvű visszaemlékezését közli arról: hogyan működött együtt August Vermeylen-nel egy flamandnyelvű irodalmi-művészeti, haladó folyóirat 1892. évi alapítása körül. — A Joseph Lebeau, a független Belgium egykori jelentős államférfia születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyről és levéltári kiállításról R. WELLENS emlékezik meg. — A belga levéltárosok egyesülete 1964 novemberében tartott közgyűlésén az 1955. évi belga levéltári törvény alkalmazásáról, az eddig elért iratbegyűjtési, iratmentési eredményekről számolnak be: az állami támogatás jelentős emelése; kisegítő raktárul egykori apátságok, kaszárnyák megszerzése; a levéltári felügyelet megszervezése mellett az egyházi hatóságok és a levéltárosok együttműködése révén igen nagymennyiségű, történeti és újabbkeletű közintézményi, községi és egyházközösségi iratanyag került az állami levéltárak őrizetébe, vagy nyert megfelelő, biztonságos, rendezett elhelyezést. — No. 2.: R. WELLENS a Froidmont-i, Borromei Szent Károlyról elnevezett menhely levéltárának ismertetése kapcsán a XVII. században alapított, elsősorban a gyógyíthatatlan elmebetegek elhelyezésére, ápolására szolgáló intézmény részletes történetét adja. — FR. RÉMY a mai belga királyi könyvtár a francia forradalomelőtti utolsó könyvtárosának, Chevalier abbénak életét és működését méltatja. — ÉMILE VANDEWOUDE tanulmánya a múlt század hatvanas éveiben I. Lipót belga király megbízásából Guatemalában és Costa Ricában járt Pougin kapitány útjával foglalkozik, a brüszszeli királyi levéltárban fellelhető hézagos dokumentumok (jelentések, levelek) alapján. — A folyóirat egyes füzeteiben a belga levéltárosok társulatának hírei, ülésjegyzőkönyvei után belga és külföldi szakkönyvek, folyóiratok ismertetését találjuk, köztük a belga levéltárak által 1964-