Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - Föglein Antal: A vármegyei levéltárosi állás kialakulása / 32–62. o.

36 v Föglein Antal rendezés elvégzésére.

20 Ugyanakkor (1771) Szatmár vármegyében is, kaposolatbain .a székház építésének eszméjével, felvetődött az archivariuis ailikalimaztatásának a ;kérdése. Tekintve azonban, hogy a vármegyének a székház építésére pénze nem volt, az építkezést egyelőre el sem kezdték; a levakar a nagykárolyi piarista kollégiumban maradt s atz archivariusi tisztségből sem lett semmi,

21 Az 1772. évi és a levéltárak állapotáról szóló főispáni jelentéseikben

22 gyakran olvasható egyik vagy másilk vármegyének az az óhaja, hogy állandó levéltárnok kelletne, mert a notariatus nem bírja a sóik levéltári munkát.

23 Az ismételten elhangzott kérelmek hatása alatt kelt azután az a kormány száki rendelet, amely Somogy vármegyének, majd az 1773. március 184 általános rendelettel a többi vármegyének is megengedte, hogy egy újabb tisztviselői állást szervezhessenek, kimondottan a levéltári mun'ka elvégzésére. De ez a tisztviselő még mindig nem az archivarius volt, hanem a .notariatus harmadik tagja, a másodaljegyző. Ám ez a megoldás sem volt mindenütt kielégítő. A jegyzők itálterheLése nem szűnt meg. S a levéltári munka különösen népszerűtlen volt, mert iaz illető tisztviselőt a négy fal 'közé, állandó helyhez kötötte. Újra csak felhangzott itt is, ott is a kérelem, hogy külön levéltárnokot kellene e munkával megbízni. Zemplén vármegye, amelynek akkor épült a székháza és ezen belül a levéltári helyisége, az új helyiségben már levéltárnok kezén szerette volna látni a levéltárát.

24 Sáros vármegye 1777. június 18-án rendetlen (in oonfuso statu) levéltára rendbeszedésére külön lajstromotzót kért.

25 Zemplén vármegye 1777ben megismételte a kérelmét.

28 1780 'körül voltak már vármegyék (Hont, Heves), ahol a főjegyző és a két aljegyző mellett külön levéltári tisztviselő is (in Gestalt eines Archivarii und Ragistratoris angestellt) működött.

27 1780

J

ban Bereg vármegyében Takács József bízatott mag a levéltár kezelésével és rendezésével és ezért 1500 fit jutalomdíj (meroes) engedélyeztetett részére legfelsőbb helyen.

28 Bars vármegyéből 1782ben van adatunk, hogy lajsuroimozó működött a levéltárban.

29 Zemplén vármegye 1784-fben azonban még eredmény nélkül ismételte meg a „Registrator seu Archiviarius" engedélyezése iránti kérelmét.

30 1784-ben került komolyabb formában szóba a levéltárnoki tisztség. A Bük Zsigmond noicarius által előidézett levéltári rendetlenség megvizsgálásária Borsod vármegyébe küldött királyi vizsgáló bizottság tette szóvá. Megállapítiván az ott 'talált hiányokat és hibákat, a levéltár jövendő íkezelésére is tanácsokat adott: hogyan vezettessenek ezután a vármegyei protocollumok; hányféle protocollum legyen; hogyan jegyeztessenek be a rendieletek: szórói-szóra, számokkal, íkeitezés20 OL, HTT, Miscellanea fasc. 92. N° 14. 21 Uo. A vármegye kiküldött bizottságának 1772. aug. 11-ikÍ jelentése. 22 A helytartótanács 1770. szept. 17-i, majd 1772. jún. 19-i 4164. sz. rendeletére. .' 23 OL, HTT, Miscellanea fasc. 92. N° 14. 24 Uo. Dőry Ferencz gróf, főispán jelentése. 1774. márc. 25. 25 OL, MK, AG 1781: 1723. 26 OL, HTT, PC 1792. 2 : 184. 27 OL, HTT, PC 1788. 12 : 84, 85. Nógrád vm. alispánjának 1788. jún. 19-i jelentése. 28 OL, HTT, PC 1799. 44 :1. 29 Borovszky Samu (szerk.): Bars vármegye monográfiája. Bp. 1903. 395. 1. 30 OL, HTT, PC 1792. 2 : 184.