Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

322 Bognár Iván rendeletben lényegében megismételte a 10. sz. rendeletben foglaltakat azzal a hozzáadással, hogy ez esetben nemcsak a rendes illetményeiken felül semmiféle segélyben nem részesülő hadirokkantakat stb. kell összeírni, hanem kivétel nélkül minden Magyarország területén lakó rokkantat, özvegyet és árvát. Az öszszeírásnak három napon belül kellett megtörténnie. A leszerelt világháborús katonákra és hozzátartozóikra vonatkozólag a F. K. LIX. sz. rendelete tartalmazott könnyítést, amennyiben elengedte a háború alatt felszaporodott házbérhátralékaikat.

78 Ami a Tanácsköztársaság alatti harcokat, illetve a Vörös Hadsereg tagjainak és ezek hozzátartozóinak segélyezését illeti, itt a következő rendeletek a mérvadók: A Vörös Hadsereg megalakításáról a F. K. XXIII. sz. rendelet intézkedett. A F. K. CIV. sz. rendelete és az ennek végrehajtásaként megjelent 21. H. N. sz. rendelet a bevonultak és hozzátartozóik ellátását szabályozta. Eszerint minden vöröskatona 1919. május 2-ától kezdve munkabérmegtérítés címén havi 1200 K-t, családja hadisegély gyanánt, személyenként 100—100 K-t kapott. Az elesett katona összilletményeit (a katonai illetményeket, a hadisegélyt és munkabért) a visszamaradt család a következő három hónapra még megkapja. Viszont a fogságba jutott és eltűnt vörös katonának csak az illetményeit és hadisegélyét kapja meg az igényjogosult családtag, a munkabérmegtérítés azonban a fogságba jutás, illetve eltűnés napjától megszűnik. Ezen rendeleteken túlmenően a 60. N. K. N. sz. rendelet a hősi halált halt katonák támogatásra szoruló szüleit és nagyszüleit is segélyben részesítette. Eszerint a segély összege, ha a meghalt katona családjában csak egy személy részesül segélyben, havi 174 korona, ha többen részesülnek segélyben, együttvéve havi 250 korona. A segélyre a szülők és nagyszülők csak akkor jogosultak, ha munkaképtelenek és megélhetésüket biztosító földjük vagy egyéb vagyonuk nincs.

79 A hadifoglyok és eltűntek családtagjai hadisegélyezésének újabb rendezéséről pedig a 69. N. K. N. sz. rendelet intézkedett. Munkaügyi statisztika. Már említettük, hogy a 22. M. N. N. sz. rendelet részletes statisztikai adatok bejelentésére kötelezte a 20-nál több munkást foglalkoztató üzemeket. A Népgazdasági Tanács megalakulása után pedig a VIII. munkaügyi főosztály egyik osztálya munkaügyi statisztikával foglalkozott. 2. Az ügykörök átvételének megfelelően vette át a népbiztosság az ezekben az ügykörökben korábban, az akkor illetékes főhatóságoknál foglalkoztatott személyeket, ill. egész hivatali szervezeti egységeket. E folyamat rekonstruálása az iratanyag csak hiányosan megmaradt volta következtében elég nehéz feladat: az alábbiakban így csak a vonatkozó adatokat soroljuk fel különös hangsúllyal az átvett személyzet szervezeti egységenkénti létszámára. A Belügyminisztérium érintett tisztviselői még 1918. november végén beadvánnyal fordultak a miniszterhez, melyben kérték, igyekezzék oda hatni, hogy a Belügyminisztériumból kiváló „népjóléti" ügyosztályok megfelelő számú belügyminiszteri tisztviselőkkel együtt vétessenek át a szervezendő Népjóléti Minisztériumba.

80 Ez alkalommal meg is nevezték ezeket az ügyosztályokat, melyek a következők voltak: 78 A rendelet 1919. április 16-án jelent meg a TK 19. számában. 79 A rendelet 1919. július 4-én jelent meg a TK 83. számában. 80 O. L. B. M. ein. 1919—4—3454. t