Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete 1917—1919 323 a) Közegészségügyi főosztály (X. a., X. b.) b) Közegészségügyi igazgatási főosztály (XI. a., XI. b.) c) Segélyezési és szociális (közjótékonysági) főosztály (XIII. a. b. c.) d) Gyermekvédelmi főosztály. Ezek szerint ez a négy főosztály (és a benne foglalt hét alosztály) alkotta volna a létrehozandó Népjóléti Minisztérium gerincét. 1919. március 21-én, éppen a Tanácsköztársaság kikiáltása napján át is helyezték a Belügyminisztériumból a fentemlített négy főosztályt

81 az ezekben az ügykörökben foglalkoztatott fogalmazási, számvevőségi és kezelési tisztviselőkkel, valamint az altisztekkel és a szolgaszemélyzettel együtt.

82 Ezeknek a száma kb. 85—90 lehetett.

83 A Belügyminisztériumból azonban végül is még más osztályok is (vagy legalábbis egy részük) átkerültek a Népjólétihez. így mindenek előtt a műszaki osztály, melynek vezetője Farkas Kálmán helyettes államtitkár volt, aki már a Károlyi kormány idején a Népjólétinek, pontosabban Madzsarral mint népjóléti államtitkárral együttműködve dolgozott. A műszaki osztály 1919. április ele81 Lásd Éliás Jenőnek, a Népjóléti számvevőségi tanácsosának id. emlékiratát (12. old.). Éliás ugyan szegényügyi, alapítványi, kórházi és gyermekvédelmi ügyosztályt említ, azonban az első kettő a közsegélyezési, a harmadik a közegészségügyi igazgatási főosztállyal azonosítható. Azt viszont a Madzsar-ügyből tudjuk, hogy Madzsar nem volt hajlandó együttműködni Békésy Géza h. államtitkárral, mivel ez szakszempontból nem volt megfelelő. Békésy pedig az 1918-as Tiszti Címtár szerint (58. o.) a közegészségügyi igazgatási főosztály egyik alosztályának vezetője volt, s így valószínű, hogy vele együtt a főosztály — vagy legalábbis az alosztály — is átkerült a Népjóléti Népbiztossághoz. Ezt a feltevésünket támasztja alá az a tény, hogy már a Tanácsköztársaság bukása után, 1919. nov. 24-én, minisztertanácsi határozat alapján Békésyt, az általa vezetett általános egészségügyi alosztály tisztviselőivel együtt, újból kinevezték a Népjóléti (akkor: Népegészségügyi) Minisztériumhoz, még pedig helyettes államtitkári minőségben (O. L., Népeg. Min. ein. 1920—1—162 [1919—1—4645]). Tudjuk ugyanis azt, hogy a Tanácsköztársaság alatt a Népjólétibe átvett tisztviselők kinevezését a Horthy-korszakban semmisnek tekintették, s ezért — nevetséges szőrszálhasogatással — újra kinevezték őket. Ami a közegészségügyi főosztály másik — gyógyszerészeti és betegápolási — alosztályát illeti, erről csak annyit tudunk, hogy Békésyvel egyidőben az előbb említett alosztály titkárát, Marsovszky Lászlót is kinevezték a Népegészségügyi Minisztériumhoz. (OL. Népeg. Min. ein. 1920—1—162 [1919—1—4645 (5129)]); két tisztviselőről — ennyiből állott ugyanis az alosztály — nem tudunk közelebbit. E fejezet első pontjában tárgyaltak tárgyaltak alapján azonban tudjuk, hogy a gyógyszertárak és a kórházak is a Népbiztossághoz tartoztak a Tanácsköztársaság alatt. Éliás állítását tehát igaznak fogadhatjuk el. 82 A m. kir. kormány 1919—1922. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv (röviden: kormányjelentés). Bp. 1926. 28. old. A jelentés a minisztérium Horthy-korszakbeli működését tárgyalja ugyan, de szempontunkból itt feltehetőleg a Tanácsköztársaság alatt is ugyanaz volt a helyzet. Feltevésünket alátámasztja az a tény, hogy Trettina Árpád, a B. M. segédhivatali főigazgatója 1919. márc. 21-i kelettel előterjesztést tesz a Népjóléti Minisztériumnak napidíjasok, valamint gyors- és gépírónők alkalmazására (O. L., Népj. Min. ein. 1919—1—788. sz.) 83 Mivel hiányoznak az idevágó adatok, hozzávetőleges számításokat eszközöltünk. E célból felhasználtuk a Tiszti Címtár 1918-as és 1927-es évfolyamait, valamint a meglevő, — de már nagyrészt a Horthy-korból való — iratokat. Számításaink eredménye a következő volt: a 18-as TC, valamint az 1919. nov. 24-én eszközölt kinevezések alapján az 5 főosztály tisztviselőinek létszáma 42. Ehhez jött még 4 gyógyszerész. A TC szerint 1927-ben még 19 olyan számvevőségi tisztviselő dologozott a Népjólétiben, akik 18-ban a B. M.-nél voltak. A segédhivatalhoz 1919. nov. 24-én 9 B. M. tisztviselőt neveztek ki. Az altiszti kinevezések száma 10 volt. Ez összesen (42+4+19+9+10) 84. Figyelemmel- az időközben meghaltak, elmozdítottak, valamint a szolgaszemélyzet számára (melyre vonatkozó adatokat sehol nem találtunk), így jött ki a minimális 90 szám. 10»