Levéltári Közlemények, 37. (1966)
Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.
A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete 1917—1919 317 gok működéséről és hatásköréről szóló rendeleteket, 6 * továbbá az elmebetegügy rendezését. 65 Az Országos Egészségügyi Tanács tagjaira vonatkozó kinevezések az 1919. június 5-én kiadott 47. M. N. N. sz. rendelet alapján a Tanácsköztársaság 90. számában, 1919. július 12-én jelentek meg. Ezek szerint alelnökké id. Liebermann Leó egyetemi professzort és Hahn Dezső főorvost, jegyzővé Péterfi Tibor egyetemi docenst nevezték ki. A tanácshoz 18 professzort, főiskolai tanárt, kórházi orvost stb. neveztek ki, köztük olyanokat, mint Bókay János, Ferenczi Sándor, Pólya Jenő, Török Lajos stb. A Budapesti Központi Forradalmi Munkásés Katonatanács kiküldöttje Bokányi Dezső és Baumann István volt. A tanács elnöke a 3. §-a szerint a népbiztosság egészségügyi főosztályának mindenkori vezetője. A tanács költségeit a népbiztos fedezi. Gyermekvédelem. 66, Ismeretes, hogy a Tanácsköztársaság milyen nagy gondot fordított a gyermekek — a felnövekvő új nemzedék — védelmére, öt nappal a Tanácsköztársaság kikiáltása után már megjelent a Forradalmi Kormányzótanács VII. sz. rendelete, mely a gyermekvédelem egy régi fájó pontját szüntette meg: a törvénytelen gyermekek törvényesítését rendelte el. E vonatkozásban a legfontosabbak a F. K. LXXI. és LXXIL sz. rendeletek. Az első az Országos Iskolai Gyermekvédelmi Központ létesítése és ennek keretében gyermekvédő gyámi állások rendszeresítése tárgyában intézkedik. 67 így ennek feladata az iskolaköteles gyermekek testi és lelki védelme. A második a fiatalkorú bűnözők kisegítő szociális neveléséről és a Gyermekügyi Bizottság felállításáról szól. Az első rendeletet a Közoktatásügyi Népbiztosság hajtja végre a Népjóléti és Igazságügyi Biztoságokkal egyetértően, a másodikat az Igazságügyi, a Népjóléti, Belügyi és Közoktatásügyi Népbiztosságokkal egyetértően. Igaz, az F. K. LXXI. sz. rendelet a gyermekvédő gyámok kinevezését átmenetileg a Közoktatásügyi Népbiztosságra bízta. De az intézmény jellegéből világosan kitűnik, hogy az a M. N. N. hatáskörébe tartozott. A gyermekvédelem rendszeres kiépítése azonban már ezt megelőzőleg meg is kezdődött. Ugyanis 9 nappal a rendelet megjelenése előtt április 17-én adták ki a F. K. LX. sz. rendeletét, mely szerint minden olyan intézet, közalap, alapítvány, intézmény, mely az anya- és gyermekvédelem célját szolgálja, a Tanácsköztársaság kezelésébe megy át. Ezt követőleg pedig a népbiztosság 9. M. N. N. sz. rendelete kötelezett minden olyan magán-, egyesületi-, vagy közjótékonysági (társadalmi, megyei, városi stb.) intézményt, mely gyermekvédelmi vagy ehhez hasonló ügyekkel (szülőotthon, csecsemőotthon, árvaház stb.) foglalkozott, hogy 48 órán belül jelentse be az intézmény nevét, szék« 4 A M. N. N. 47. sz. (TK, 1919. jún. 6. [61. sz.]) és 53. sz. rendelete: TK, 1919. jún. 8. (70. sz.) Mindkét intézmény feladata a véleményadás és indítványozás, — ezenkívül az egészségügyi bizottságoknak felügyeleti joguk is volt az alsóbbfokú tanácsok és egészségügyi bizottságok felsőbb elbírálást igénylő egészségügyi határozataival kapcsolatban. A bizottságok a helyi, járási és megyei tanácsok mellett működtek; az Országos Egészségügyi Tanács a népbiztosság mellett működő szakterület volt. 65 A Forradalmi Kormányzótanács CXVII. sz. rendelete. TK, 1919. jún. 13. (66. sz.) 66 Tulajdonképpen a közsegélyezéssel együtt kellene tárgyalnunk, mivel mindkettő a népjóléti csoport egyik alcsoportja. Különválasztásukat és külön tárgyalásukat a gyermekvédelemnek a Tanácsköztársaság ideje alatt elfoglalt különlegesen nagy szerepe indokolja. 67 Ezen a téren a Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt is szép eredmények születtek. Az iskolai gyermekvédő gyámok rendszere teljesen kiépült, 1919 nyarán 120 gyám működött. (Kelen. Jolán,a Közoktatásügyi Népbiztosság gyermekszociális ügyosztálya vezetőjének nyilatkozata a Vörös Újság 1919. jún. 22-i számában. MMTVD 6/B. k., 304—305. old.)