Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

318 Bognár Iván helyét, az általa fenntartott segédintézményeket (telep, bölcsőde, otthon stb.), valamint az alkalmazottak számát, nevét, munkakörét, ehhez pedig csatolja az évi zárszámadást és visszamenőlegesen három évi jelentést. A bejelentést a M. N. N. gyermekvédelmi felügyeleti csoportjához kellett intézni. A rendelet április 18-án jelent meg. Egy hónappal később, május 22-én a Forradalmi Kormányzótanács CL sz. rendelete az összes gyermekvédelmi ügyeket és az e célt szolgáló intézeteket, alapokat, alapítványokat és egyéb intézményeket, melyek eddig a belügyi népbiztos hatáskörébe tartoztak a MNN alá rendeli. A rendelet ezzel kapcsolatban felsorolja a népbiztosság vonatkozó feladatait. Ezek: 1. az általános gyermekvédelem rendszerének megalkotása; 2. általános érvényű gyermekvédelmi rendeletek előkészítése; 3. az állami eltartásban és nevelésben részesült gyermekek védelme; az állami gyermekmenházak és telepek, valamint a köztulajdonba vett gyermekvédelmi célú intézetek és intézmények igazgatása, személyi- és gazdasági ügyeinek intézése; 4. a gyermekvédelmi igazgatás összes szerveinek felügyelete és ellenőrzése; 5. törvényhatóság, község, egyesület, társaság vagy magánszemély által kezelt s fenntartott gyermekvédelmi intézetek, alapok, alapítványok stb. köztulajdonba vétele és igazgatásuk megszervezése. Ez a rendelet csak a Belügyi Népbiztosság alá tartozó gyermekvédelmi intézmények átvételéről intézkedik, a többiéről nnm. A 6625/1918. M. E. sz. rendelet szerint a Népjóléti Minisztériumnak a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium részéről az árvaházi ügyeket is meg kellett volna kapnia. Ám a F. K. XXIV. sz. rendeletét (mely április 1-én jelent meg sa nevelési és oktatási intézetek köztulajdonba vételéről intézkedett) végrehajtó, április 13-án megjelent I. K. N. sz. rendelet 1. §-ában az árvaházakat, szeretetházakat a Tanácsköztársaság kezelésébe átvett nevelőintézetek között említi meg. Ezek szerint az árvaházakat a Közoktatásügyi Népbiztosság tartotta meg, illetőleg vette át. Azonban a 10. M. N. N. sz. rendelet — mely április 19-én jelent meg — egyebek között a hadiárvák összeírásáról is intézkedett, a május 28-án megjelent 42. M. N. N. sz. rendelet pedig a rokkantak, özvegyek és árvák összeírását rendelte el. Ez mindenesetre arról tanúskodik, hogy legalább is az intézetekbe még nem került árvákkal a M. N. N. foglalkozott. Lehetséges, hogy később tervbevették az árvaházak átvételét is, de ezt nem tudjuk bizonyítani. A népbiztosság által felállított gyermekvédelmi intézetek és intézmények közül megemlítendő az idegbeteg és elmebeli fogyatkozásban szenvedő gyermekek gondozására és az elmebetegségek okainak tudományos kutatása céljából felállított lélektani központ, gyermekmegfigyelő intézet, gyógypedagógiai gyermekkórház, az elmebajos vagy elmefogyatkozásban szenvedő gyermekek számára létesített kórház, végül az ezzel a kórházzal kapcsolatos tudományos intézet, valamint a Gyermekvédelmi Szaktanács.

58 Ami a gyermeküdültetést illeti, erre vonatkozólag a népbiztosság először összeíratta azokat a vidéki családokat, melyek hajlandók voltak négy hétre teljes ellátásra fogadni Budapestről kihelyezendő gyermekeket. Természetesen ezek közül csakis az erkölcsi, politikai és gazdasági szempontból megbízhatókat vették figyelembe. A négy hétre a népbiztosság gyermekenként 150 koronát helyezett 68 Lásd a M. N. N. 24. sz. rendeletét a TK máj. 11-I (40.) számában, valamint a N. K. N. 65. sz. rendeletét a TK 1919. júl. 18-i (95.) számában.