Levéltári Közlemények, 37. (1966)
Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.
Budai ás pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 273 tyásról is. A nyolcvanas években érkeztek a nürnbergi Mulnerek, míg a többi család még később. Ezek az adatok, valamint a családtörténeti részben idézettek, arra utalnak, hogy a patríciátus zöme nem autochton, hanem bevándorolt. Az idegen kereskedő Budára költözve elsősorban házassága révén szerzett magának társadalmi súlyt és befolyást, mint Haller, amikor beházasodott a Siebenlinder—Münzer atyafiságba. Főleg onnan érkeztek ide később itt letelepedő kereskedők, amely várossal Buda kereskedelmi kapcsolatban állt. Nürnbergből, Bécsből, vagy hazai városokat tekintve Pozsonyból, Bártfáról, Besztercéről stb. jöttek itt letelepedni kereskedők. Különösen fontos Pozsony szerepe. A határszéli város legjelentősebb kereskedő patrícius családai, vagy azok egyes tagjai közül többen már Mátyás idején Budán telepedtek meg, mint pl. Königsfelder, de a Jagellókor elején ez az irányzat csak fokozódott. A Gailsam és a Kochaim 1 '' 6 család pl. lassan teljesen átteszi üzleti súlypontját a fővárosba, és így nem véletlen, hogy a húszas években Buda leggazdagabb családai, legtekintélyesebb kereskedői közé számítanak. A Gailsaméknál ugyancsak a beházasodás figyelhető meg, mint a Hallereknél. Ök is a Siebenlinder-atyafisággal, de ezen felül még a Forsterekkel kerülnek rokonságba. A már itt letelepedett patríciusok házassági kapcsolatai ugyanezt a városés nemzetközi irányzatot mutatják. Nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a Jagelló-kor teljes nem iparos eredetű német patríciátusa egymással, valamint az polgárnak nevezik, ekkor adta el győri házát. Dl. 19 533. — Leiss Budán 1482 előtt feleségül vette Facsar Miklós kereskedő Katalin nevű özvegyét, és részt vett Facsar halálozás miatt feloszlott kereskedőtársasága felszámolásában {Dl. 93 580.). — A Pozsonnyal fenntartott kereskedelmi és családi kapcsolatai hozzájárulhattak ahhoz, hogy 1498-ban Leisst küldte a budai tanács a határszéli városba az árumegállítójog miatt tárgyalni. Pozsony Oki. 4989. sz. — Talán az 6 — előző házasságából? — született fia lehetett a bécsi egyetemre járó Budai Lais János (1489: Die Matrikel II. k. 211.). — András szőlőjét említik még 1505-ben (Rózsamáí.). — Több Facsar: János, Lénárt és Máté fordul elő a forrásokban. Valószínűleg magyarok lehettek, a Szombathelyen laktak (Dl. 19 161, 19 072—73, 73 618, 1505. tiz.: Csíkostó.). M6 Kochaim János pozsonyi patrícius a XV. sz. közepén egy időben Farkas László budai bíró szolgálatában állott, de volt királynéi követ a császárnak és egy időben budai harmincados is (Mályusz: Budai Farkas László 174—8.). Életpályáját ismerve, feltételezhetjük, hogy az ő fia lehetett az a nemes (!) pozsonyi K. Joachim, aki 1479-ben járt a bécsi egyetemre (Scbrauj IV. k. 58.). — Joachim Budára költözött, és mint itteni polgár (nem mondva nemesnek!) kap igazolást városától 1516-ban, hogy Bécsben tanuló fia 18 éves (QuZGdStWien II/4. k. 6116.). Ez a fiú azonban, Kristóf, aki 1513-ban iratkozott a bécsi egyetemre, és 1521-ben lesz magister, Bécsben — akár csak apja — mindig nemesként fordul elő (Die Matrikel II. k. 404, Scbrauf IV. k. 53, 62—3, 67, 170.). — Joachim, akit és családját különbözőképpen, de később leggyakrabban Kokon néven neveznek, először 1498-ban tűnik fel, mint budai polgár. Társával, a szintén budai Veres Farkassal 885 ft 40 d-ért ad el késeket a Várad-Vadkerti vásáron. (Nagyszebeni lt. (ALN. U. III. 255. sz.) Ugyanezen évben a nagyszebeni tanács előtt pereskedik a szintén budai Arnolt János esküdttel (Üo. III. 128., Gündisch G. regesztái a Vármúzeumban). — 1519—20-ban a Krisztus teste céh elöljárója, 1520-ban városi tanácstag is (Nürnberg Urk. 3875. sz., Mályusz reg.). — A húszas években szereplő három Kokon bizonyára a fia volt. Wolfgangnak 1521-ben 750 ft-tal tartozik egy nemes (Prot. Bud. 586.). — Tamás 1524-ben Szapolyai vajda hitelezője 300 ft-tal, 1525-ben a királyé 3150 ft-tal (Dl. 47 556. — Kubinyi: Budai kereskedők 108 és 116. o. 134. j.) — Péternek ugyanakkor 187 ft-tal tartozik a kincstár, de ő ezen felül 3000 ft értékű árut is szállított az udvarnak. — Ők is elmentek 1529 után Budáról. Péter 1533-ban Pozsonyban él, de úgy hírlik, hogy ki akar vándorolni, mégis ott van a következő évben is (Ol. Ft. Zay lt. A. 89. — Pozsony Oki. 5793. sz.). 7 Levéltári Közlemények
