Levéltári Közlemények, 37. (1966)
Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.
274 ' Kubinyi András egész délnémet nyelvterület városi patríciátusával atyafiságot tartott. Emlékeztetünk a Siebenlinder-atyafiságra: baseli Munichok, bambergi Münzerek, nürnbergi Halierek és Mühlsteinek, pozsonyi Gailsamok és mások, nagyszebeni Hechtek, pesti Eiselerek. A pozsonyi Gailsamok rokonságában viszont számos pozsonyi patrícius mellett az osztrák eredetű budai Forster, az ugyancsak budai Harber és Debreczeni található meg. Rokonaik a talán mészáros eredetű Meixnerek is. Ha viszont a budai Forsterek atyafiságát kezdjük tüzetesebben vizsgálni, kiszélesedik a párválasztási kör: Ausztria és Pozsony mellett Kassa, az északmagyarországi városok és Krakkó felé. Ebbe az atyafiságba beletartozik a Thurzókkal is rokonságba kerülő Szathmáry prímás is, aki azonban besztercei eredetű rokonsága (Kretschmerek) révén is kapcsolatba kerül a budai patríciátussal. A Sankt Gallenből származó Vogelweiderek ugyancsak a Kassa—Krakkói patríciátussal házasodnak össze, majd krakkói águk a Thurzókkal és Fuggerekkel köt atyafiságot. Ugyanezzel az atyafisággal, valamint boroszlói patríciusokkal kerül kapcsolatba a mészáros eredetű Ruprecht Zsigmond. Más budai német patríciusok szorosan összeházasodnak az ausztriaiakkal, mint pl. a Kirchhaimerek, Pemfflingerek, Edlaspergerek, Hintenaus, Kreen. Tehát valóban nemzetközi jellegű kereskedő patríciátus állt Buda élén. 147 A városi tanácsban, legalább is a német bírói és tanácstagi helyek betöltésénél, ez a réteg a hangadó. A német városbírák zöme ebből az idegen eredetű és kapcsolatú távolsági kereskedő rétegből került ki. (Hainburger és Freiberger bírák nevük tanúsága szerint szintén közéjük tartoztak.) Megállapítható az is, hogy ez a réteg csak egymással (értve a német nyelvterület kereskedő patríciusát) házasodott, és még a másik, kézműveseredetű német patrícius-csoporttal is csak kivételes esetekben, elsősorban akkor, ha azok már tulajdonképpen abbahagyva az ipart, szintén távolsági kereskedők lettek, létesített rokoni kapcsolatot. A magyar vezetőrétegtől egy-két esetet leszámítva teljesen elzárkóznak. Ilyen kivételnek számítható a Facsarné—Leiss házasság, Debreceni Jakab beházasodása a Gailsamok közé, valamint Erhard Mulner házassága Szegedi püspök húgával. Talán rokonság kötötte össze még a Tétémyeket a Harberekkel, míg Kreus és Götth házasságát (a Kömlődy, ill. Mizsér atyafiságba) nem számíthatjuk ide. Ezek a németek nem voltak született patríciusok. Ugyancsak elzárkóznak a magyar nemességtől is. Ez érthető, hiszen egy-két kivételtől eltekintve és nem számítva a városi ingatlanokat (szőlők) földbirtokot nem szereznek, csak rövidebb időre, spekulációs célból, zálogként. 148 A Pemfflingerek második generációjánál ugyan megtalálható mind a magyar, mind a német feudális uralkodóosztály tagjaival az összeházasodás, ez azonban már nem korszakunkba esik, ők pedig addigra feudalizálódni kezdtek. Ez a város- és nemzetközi német patrícius-réteg tehát mind a városi uralkodóosztály más csoportjai, mind az alsóbb rétegek irányában zárt egységet ké147 Érdekes analógiákat hoz Pfeiffer 282:... „da bei dem intensiven Handel, den engen auswärtigen Beziehungen, den zahlreichen Übersiedlungen und gelegentlichen Verschwägerungen ein überterritorialer Zusammenhang des Patriziats der deutschen Städte bestand .. .'Y és: t*o283. „ ... man könnte unschwer nachweisen, dass fast jeder Patrizier irgendwie mit allen anderen aus dem Kreise der Ratsfamilien verschwägert ist." 148 Kubinyi: L'agriculture... 14—18. — A boroszlói patríciusokról ebben a korszakban kb. ugyanezt mondhatjuk el: Pfeiffer 286—87.
