Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.

Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 265 zett. 1471-ben Páduában „artium doctor"-nak mondjákj ugyanott tartózkodik a következő évben is, mert kánonjogot tanul. Ekkor pesti plébános. Venerabilis et generosus címe alapján pedig arra következtethetünk, hogy családja időközben nemességet is szerzett. Az idősebb Szentmihályinak tehát sikerült apósa vagyonából bejutni a patríciátusba, sőt a nemességbe, fiának pedig meg tudta szerezni a legjelentősebb pesti egyházi javadalmat, a plébániát. Mihály plébános Ilona húgát 1468. december 26-án jegyezte el a „nobilis et tamquam egregius" Szegedi (de Zegedino) István deák, az alsó részek sókamaraispánja. 1471 elején már házastársak, és a kamaraispán pesti lakos. Ekkor is „de Zegedino"-nak nevezik, és apósával, valamint sógorával újabb ecseri részbirtokot vásárol. Valószínűleg nem sokkal ezután lép ki a kincstári szolgálatból (és hagyja ott az ugyancsak általa betöltött Csongrád megyei főispánságot). Eladja szegedi házát is. Ezzel kapcsolatban megint „de Zegedino"-nak nevezik, egregiusnak címezik, bár pesti polgár. Felesége Ilona mellett már két fiáról, Jánosról és Balázsról is hallunk. A szegedi házat rokonai Bodó Gergely és János ottani polgárok veszik meg. A továbbiakban általában nem mondják meg vezetéknevét, hanem István deák néven fordul elő az oklevelekben. 1481-ben Pest bírájává választják. 1483 elején a pilismegyei Fedémes nevű prédiumáról hatalmaskodik az óbudai apácákkal szemben. Ekkor is pesti polgárnak mondják, és vezetéknevét, a magyaros Zegedy formában, is megadják. Ugyanebben az évben a pesti városi tanács előtt adja el a circumspectus István deák volt pesti bíró, concivis itteni mészárszékét és kamonci szőlőjét Gigei Benedek deák sókamaraispánnak. Vagyoni helyzete nem lehetett valami rózsás, mert kénytelen volt Fedémest 600 ft-ért elzálogosítani Mendelnek, a „zsidók fejedelmének". Ezt azonban a Fedémessel szomszédos birtokos Bodófalvi Ferenc deák alkincstártó kiváltotta, sőt még 400 ft kölcsönt is adott. így ezért, és két temesi birtokért cserében István átadta Fedémest Bodófalvinak és rokonainak. (1484.) Ebben az ügyben az okleveleket kiállító budai káptalan Istvánt circumspectus, volt pesti bírónak nevezi meg, említi anyósát Katalint, feleségét Ilonát, János, Balázs, István és Magdolna nevű gyermekeit. Anyósa 1485-ben a pesti templom mellett épült házát ráhagyta. Ezzel kapcsolatban a városi tanács Istvánt egregiusnak címezte. Fia János, nagybátyja példáját követve 1488-ban beiratkozott a bécsi egyetemre. A következő évben István deák már néhai. Tekintélyes ember volt. Sírverse fennmaradt a Magyi-kódexben: Epitaphium Stephani Litterati Felicis Vitae et Mortis. Érdekesen jellemzi őt a sírvers: Optabam cunctis amabilis esseque gratus. örököseit hamar perekkel támadták. Először Szilágyi László szegedi bíró özvegye cs húga fordult Ilona asszony és fia, János ellen; (tehát csak ő volt nagykorú) majd pedig 1489 és 1494 közt a pesti tanács és a tárnokszék előtt folyt a per a Fithos-Szentmihályi hagyatékért. István deák gyermekeit Szentmihályi másik lánya, Dorottya, aki szintén Fithos Ferenc unokája volt, perelte be. Dorottya férjét Batha Tamásnak hívták, és ugyancsak a circumspectusok közé tartozott. A pert István deák gyermekei nyerték meg, Batháéknak alig sikerült maguknak valamit biztosítani az örökségből. István deák családjáról a továbbiakban alig hallunk. A nagy örökösödési per idején még mind a négy testvér élt. A legidősebb János a per kezdetéig már megszerezte a baccalareusi fokozatot, de a per befejezése után sem róla, sem fiútestvéreiről nem hallunk. Magdolna még egyszer feltűnik a forrásokban. 1503-ban egy mészárszéket ad el férjével, a circumspectus Márton deákkal a pesti tanács előtt egregius Bodó Mihály pesti polgárnak és nejének, 150 ftért. Hasonlóképp nincs több adatunk a Batha családra sem. A nagy per idején Batha Tamásnak és Szentmihályi Dorottyának Ferenc, Péter és Magdolna nevű gyermekei voltak életben. Térjünk még röviden vissza István deákhoz. Valóban Szegedi volt-e a vezetékneve, és vajon a volt sókamaraispán és csongrádi főispán, de volt pesti bíró is a nemességhez, vagy a polgársághoz számítandó-e? Mint láttuk, vezetékneve (?) egy kivétellel csak a Pestre költözése utáni időben és „de Zegedino" formában, tehát származásheíyet jelölve fordult elő. Valóban, Szegedről származott, ahol háza is volt. Igaz, olykor az 1483-as adat szerint vezetéknévként is használta, ez azonban Szegeden nem lehetett megkülönböztető neve. Sajnos, deák lévén, a vezetéknevet többnyire elhagyták. Eredeti neve azonban mégis megállapítható. Láttuk, hogy a szegedi Bodó család rokona volt, de kapcsolata volt az ottani Szilágyiakhoz is. A következőkben látni fogjuk, hogy a Bodók és Szilágyiak egymással is atyafiságban voltak. A nagy örökösödési per ítéletlevelének hátlapján viszont a következő egykori írás olvasható: Batha cum Bodo. A hosszú oklevélben egyetlen egy Bodó neve nem fordul elő, és mivel Batha a felperes neve volt, feltehető, hogy Bodónak az alperes(eke)t hívták. Ezek pedig István deák gyermekei voltak. Ezek alapján azt hisszük nyugodtan állíthatjuk, hogy István deák, volt pesti bíró, a szegedi Bodó család sarja volt. Ebből már a második fenti kérdésünkre is részben választ tudunk adni. A Bodó család másik, mindjárt említendő ága ugyanis nemes volt. És