Levéltári Közlemények, 37. (1966)
Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.
266 Kubinyi András valóban, István deákot már az első őt említő oklevél nobilisnak nevezi. Igaz, később gyakran fordul elő egyszerűen polgárként, és nem is csupán városi oklevelekben. Ez azonban nem jelent semmit, nem egy városi nemes polgár esetében ugyanez kimutatható. így tehát nemességgel rendelkező, városi polgárnak kell tekintenünk. 135 b) temesvári Bodó (6. tábla) Az előbb megemlékeztünk Szegedi Bodó Istvánon kívül két szegedi Bodó nevű rokonáról, valamint Mihályról, aki leánya mészárszékét megvette. Ez a Mihály Temesvárról származott, 1472-ben iratkozott be a bécsi egyetemre. Nem ő járt először családjából Bécsben. Temesvári Bodó Domokos 1471-ben iratkozott be. Bizonyára Mihály bátyja lehetett. Ha egy családból egyszerre ketten tanulhatnak külföldi egyetemen, vagyonosnak tételezhetjük fel. 1475—80 közt egy harmadik rokonuk neve bukkan fel az oklevelekben: Temesvári Bodó Lőrinc budai kanonok. A családnak kiterjedt rokonsága szinte valamennyi magyar városban megtalálható, azonban bennünket elsősorban a Pestre költözött Mihály személye érdekel. A bécsi egyetemi beiratkozása utáni első adatunk 1490-ből származik. Ekkor Zápolyai István budai provizora, de az oklevélből megtudjuk, hogy már a néhai Zápolyai Imre nádornak is szolgálatában állott. Most malomépítésre kap engedélyt Szentfalván, Pest déli külvárosában. 1496-ban mind a nádor, mind a király egregiusnak nevezi. Ekkor birtokokat szerzett Pest és Külső-Szolnok megyékben. 1497-ben mint nemes és pesti polgár Tatár László váradi polgár nevében tiltakozott hiteleshely előtt, mert Szegedi Szilágyi László özvegye el akarta adni egy váradi, két szegedi és egy pécsi házat. Ugyanebben az évben a pesti tanács előtt nobilis concivis-ként pesti házat vásárolt feleségével Zsófiával közösen 450 ft-ért. 1503-ban királyi oklevélben olvassuk, hogy nemes Pesti Bodó Mihály, mint Zápolyai János officialisa és budai udvarbírója, Nógrád megyében hatalmaskodást követett el. Bodó tehát idestova másfél évtizede áll változatlanul a Zápolyaiak szolgálatában. Ebben az évben újabb pesti házat vásárol 432 ft-ért és ekkor veszi meg István deák mészárszékét is. A pesti tanács mindkét alkalommal egregius concivisnek mondja. Ekkor még élt felesége, Zsófia. 1505-ben viszont a bortizedlajstrom szerint a veszprémi káptalantól bérelte a szentendrei és bogdányi bortizedeket. 1508-ban bánkházai, soltí széki udvarházát említi egy oklevél. Ebben nobilis a címe. 1510. október 15-én viszont Temesvári Bodó Mihály és Péter egregiusok tovább zálogosítanak náluk zálogban levő Csongrád megyei birtokrészeket. 1510. december 6-án azután sajátkezű végrendeletet ír a temesvári születésű Bodó Mihály. Most derül ki róla, hogy jelentős borkereskedő, akinek a nádor, a fehérvári prépost és „méltóságos úrnője" (azaz Zápolyai István özvegye) is tartozik bor árával. Szerémségi és somogyi borral kereskedett. Intézkedik végrendeletében a bankházai allodiumáról és Kőrös mezőváros nála zálogban levő részéről. Említi a néhai Szilágyi László nagy fáradtsággal megszerzett birtokait. Felesége már nem az említett Zsófia, hanem Potenciána. Testvére Péter. Megemlékezik egy Bodó Ferencről is, akinek megadatni rendeli tartozását, továbbá pénzt és a bánkházai majorság felét hagyja rá. Hagyományoz még Miser Orsolya asszonyra, és annak fiára Ferencre, saját anyai nagynénjére, Dorottyára, Székesfehérvári Bodó László özvegyére, Katalinra és Ságváry Dorottya apácára. A végrendelet tanúi és végrehajtói közt tekintélyes pestmegyei középbirtokos nemesek, valamint pesti patríciusok neveit olvashatjuk. Ez utóbbiak is nemesek lehetnek azonban, mert címzésük nobilis et circumspectus: Gyáli Kenderessy Mihály, Tatai, másként Pesti György deák, Farkas Tamás „vásáros", pesti tanácstag, Kovácshidai Kiss Gergely, Pesti Szilveszter. 135 Az 1494. évi tárnokszéki ítéletlevélben átírt okleveleken (Dl. 61 885.) kívül a következő adatok vonatkoznak erre a családra. — 1470: Pest és Nógrád Megye Állami Levéltára, Pest megye oklevelei 35. sz. — 1462 és 1465: Schrauf IV. 204, 72, 227. — 1471 és 1472: Veress: Matricula I. k. 15—16. — Szegedi házeladás a Bodóknak: Kovacbich: Formuláé 284—85. — 1483: Dl. 18 753, 18 758, 18 799. — 1484: Ol. Ft., Beszterce v. lt. 143—44, 147—48. sz. — 1488: Die Matrikel IL k: 204, Schrauf IV. 138. — Az epitaphium: Kovacbich: Formuláé XIX. o. — Per a Szilágyi-örökösökkel uo. 429—30. — 1503: Dl. 61 945. — Szegedi Bodó István deák nemességét azért kell hangsúlyozni, mert Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye főispánjai c. cikkében (Századok 25 [1891] 658—59.) nem-nemesnek tartja és az ő főispánságával indokolja az 1475: 15. te. létrejöttét. — L. még Kubinyi: A kincstári személyzet 45. o. 164. j.
