Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - Bakács István: A missilis / 17–31. o.

24 Bakács István lét" nyilvántartani, s ugyaniakkor a levelezés alapja, a gazdasági szervezettség, a gazdasági üzemmenet a kutató előtt rejtve iraarad, minthogy a XVI. századi magyar nyelvű írás a nagybirtok gazdasági levezetésében válik iszéleskörűvé.

41 Nyilvánvaló tehát, hogy ezekután a leveleknek csak egy részét tarthatjuk és ke_zelhetjük a régi értelemben vett, formális alapon meghatározott levélnek, míg más részüket — követve a német .meghatározást — magánügyiratnaík, vagy hivatásbeli levélnek nevezhetjük.

42 Meg kell jegyeznünk, hogy már a családi levéltárak rendezéséről készült tanulmányunkban, illetőleg az ahjxoz fűzött felállítási sémában a leveleket a családtagok személyi iratai közé soroltuk, de elkülönítettük a személyi vonatkozású, tehát a családtagoktól, rokonoktól stb. származott leveleket a fondképző hivatali működésével kapcsolatos levelezéstől, tehát a magán-ügyiratoktól.

43 A továbiakban a magánügyirat, vagy hivatásbeli levél típusait kívánjuk bemutatni. Az első szempont, amelynek alapján a levelek és imagánügyiratok megkülönböztethetők, a levélíró és a címzett közötti viszony. Az a levél ugyanis, amelynek küldője a címzettel szemben tekintélyi viszonyban áll, többé-kevésbé parancsoló jelleggel, hivatalos színezettel bír.

44 így pl. amikor Zichy Ferenc gróf jogügyi igazgatójához, Adonyi Györgyhöz ír s a különböző perekkel kapcsolatban észrevételeit közli, megbízásokat ad, az országgyűlés idejére szállás szerzésével bízza meg, vagy egy háromszor kifizetett tartozás ügyében megfelelő intézkedés megtételét sürgeti: valójában utasításokat ad.

45 Az uradalmi ügyésznek és az uradalmi ügyvédnek egymás közti levelezése, amelyben az uradalmi perekre vonatkozó adatok vannak, ugyancsak a periratokhoz tartoznak, így tájékoztatja Adonyi György Zidhy Jánost az óbudai per állásáról, Zichy Istvánt egyéb perekről, s Pázmány Pál, Zichy Miklós ügyvédje Adonyi Györgyöt különböző határ- és úrbéri perekről.

46 Nyilvánvaló, hogy pl. az a hatalmas iratanyag, amelyet az Esterházy család hercegi ágának levéltárában a régensek, inispectorok iratai, s az Acta dominiorum címen összefoglaltak, amely az alsóbb gazdasági alkalmazottaktól (tiszttartó, ispán sitb.) a hercegekhez, a régensekhez stb. intézett leveleket foglalja magában, — valójában: jelentésgyűjtemény.

47 Ilyenformán természetes, hogy II. Lajos királynak Batthyány Ferenc horvát bánhoz intézett közismert 1526. évi levelei sem „levelek", ha41 Istványi Géza: A magyarnyelvű írásbeliség kialakulása. Bp. 1934. 32.1. 42 A „hivatali levél" az iratképző szerv működése során keletkezik, a szolgálati levél kizárólag az egymással alá- vagy fölérendeltségi viszonyban állók levelezésére vonatkoztatható. Az ügyvédi, gyámi, képviselői levelezés azonban a hivatással, vagy olyan elfoglaltsággal van összefüggésben, amely nem tartozik a hivatalszervezet keretébe. 43 A családi levéltárak rendezése. Levéltári Közlemények XXVI. (1955) évf. 23.1. 44 Meisner, Heinrieb Otto: Űjkori oklevél- és irattan. (Kézirat gyanánt.) Kiadja a Levéltárak Országos Központja. Bp. 1954. 12. 1. 45 OL. Zichy család levéltára. Fasc. 81. NB. No. 12 867—12 930., különösen 12 908, 12 909, 12 921. 46 Uo. sorban: 15 790—15 822, 15 624—15 638, 12 721—12 796. 47 Bakács István: Az Esterházy család hercegi ágának levéltára. Levéltári leltárak 2. sz. Bp. 1955. 185. sk., 197. sk. 1.