Levéltári Közlemények, 37. (1966)
Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - Bakács István: A missilis / 17–31. o.
A missilis 25 nem utasítások; bennük a király a bánt a szlavóniai jobbágy erők mozgósítására utasítja, előírja seregének hadmozdulatait, seb. E leveleket egyáltalában nem érzelmi momentumok sugallták, habár a sorok között előesiLian a fenyegető török előretöréstől való szorongás, a cél azonban az ország megmentése érdekében szükséges intézkedések megtételére való utasítás volt. 48 Lehet alkalmazott és felettese között — különösen giazdiasági alkalmazottaknál — magán (irokoni) kapcsalat, ami természetesen a levelekben, a megszólításban, a családi események leírásában visszatükröződik. Voltaképpen itt is jelentkezik iá levélben foglalt témák sokrétűsége, ebben az esetben azonban a minősítés szempontjából döntő a levél megírásának célja, vagyis azoknak a kérdéseknek felvetése, amely a levélíró és címzett hivatali, szolgálati kapcsolatain alapulnak, illetőleg a levélnek az a része, amely egy perinek, eljárásnak, tehát a jogi aktusnak kiindulópontja. Természetesen a nagybirtokos familiárisaitól 49 akár urukhoz, akár más familiárishoz, vagy valamely meghatározott uradalmi alkalmazotthoz szóló leveleket Sem tekinthetjük leveleknek, hanem magánügyiratdknask, amelyek a nagybirtok gazdasági szervezetének első megjelenési formái. Hasonlóképpen az uralkodói kéziratok — a HandbÜlet-ek — nemcsak azért ügyiratok, mert hivatalszervek iratanyagába kerültek, hanem azért is, mert jogi folyamatnak megindítói, illetőleg e folyamatok szerves részei. 50 Világos, hogy a jobbágyok sem írhatnak „levelet" földesuruknak: az osztálytársadalom csak folyamodványt ismer e viszonylatban. 51 A családtagok egymás közti levelezését azonban még akkor is levélnek tekinthetjük, ha azok a család összességének, vagy egyes tagjainak 'birtokjogával, örökösödésével, osztályával kapcsolatos tényeket tartalmaznak, minthogy a családi levelezés fogalma maigában foglalja a családi élet valamennyi kérdéséneik felvethetőségét. Külön kell foglalkoznunk a török basák, bégek, vagy egyszerű vitézek leveleivel, amelyek szoros összefüggésben vannak a végvári életteli. Kártételekről, hatalimiaskodásokról, portyázásokról szólnak, egyszóval a fennálló béke40 Mályusz: II. Lajos király levelei stb. (ld. 1. jegyzet). 49 A familiárisok a földesurat magánbirtokának igazgatásában és közfunkcióinak gyakorlásában egyaránt segítik, s természetszerűleg uruk személyes megbízatásainak is eleget tesznek: vagyis a familiárisok missilisei minősíthetők levélnek, az uradalmi központi igazgatással, vagy a földesúr valamely közfunkciójával kapcsolatosak pedig magánügyiratnak. A familiáris — nem egyszer birtokos nemes — tisztét nem mindig nevezi meg, s ezért leveleik nem könynyen osztályozhatók. Vö. Mályusz: Az OL. Nádasdy levéltárának stb. (ld. 1. jegyzet). — A familiárisok szerepéről ld. Komoróczy György: Nádasdy Tamás és a XVI. sz. magyar nagybirtok gazdálkodása. Bp. 1932. 25. sk. 1. és Sinkovics István: A magyar nagybirtok élete a XV. sz. elején. Bp. 1933. 34. sk. 1. 50 így pl- a Szent István rend iratanyagában a rendi kitüntetések adományozásáról szóló uralkodói kéziratok mindig előbb keltek, mint az ügyirat elintézésfogalmazványa. (OL. Szent István rend. 1799:31: a Handbillet okt. 3-án, a fogalmazvány okt. 4-én kelt, 1799:305: a kézirat március 3-án, az elintézésfogalmazvány márc. 4-én, ill. 6-án, 1802:339 ügyiratban május 4-én a kézirat, május 6-án a fogalmazvány, az 1802:352. ügyiratnál a dátumok november 21., ill. 22. s. i. t.) 51 A folyamodványok a birtokigazgatás regisztratúrájába tartoznak, amiként minden irat, amely a községek belső életével függ össze, tehát a jobbágy hagyatéki leltárak, a jobbágyok és a földesúri jurisdictio alatt álló összes személyek magánjogügyleteinek írásbeli lecsapódásai. Voltaképpen itt a csoportosítás alapja a helység — amint az ilyen jellegű iratokat annak idején a központi birtokigazgatás anyagában községek szerint csoportosították.
