Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Komjáthy Miklós: I. Károly király állítólagos pecsétnyomója : oklevéltani és kormányzatttörténeti adalék / 207–226. o.

I. Károly király állítólagos pecsétnyomója 217 tárán a palocsai várat 44 . Apuliai Fülöp, még maga is mint gyermek együtt jött a királlyal a neki „iure geniture" járó országba, »tronum regálém Deo propicio nobis condescentibus" is kitartott mellette, s amikor „pro reformacione boni status Regni et recuperacione bonorum regalium per Matheum dictum de Trenchen occupatorum" hadbaszállt, Apuliai Fülöp halált megvető bátorsággal szállt szembe „contra eundem infidelem nostrum, tamquam zyzaniarum et guerrarum suscitatorem"'. A nevezetes oklevél, amely János mester fejérvári prépost, kü­küllői főesperes, alkancellár kezéből kelt, az eddigieknél teljesebb, bár még nem egészen az előző században kialakult rangrendű méltóságsorral zárul. A hűség és hűtlenség sajátos összefüggésére hivatkozik I. Károlynak 1318. január 17-én János mester fejérvári prépost, küküílői főesperes alkancellár kezéből kelt privilegialisa, amely­ben Bothond fiai, Péter bán és Mihály mester részére adományozza Zenthlazlofelde birtokát az ott, Szent László tiszteletére épült kőtemplommal s más tartozékaival egyetemben, amelyet a hűtlen Leek-i István fia, Peten-től elvett, „quia parui meriti putaretur fidelitas, si infidelitas debitam vindicte euaderet ulcionem." 45 Három privilegialist arengájuk („Ulis digne regia celsitudo sue munificencie dexteram porrigit adiutricem quos obsequiorum numerositas et deuocionis ac fidei sinceritas propensius recommendant, dum enim illis providet, dum donis liberalitatis eos fouet, sui honoris fastidia prudenter extollit et sublimat") szó szerinti egyezése kapcsolja egybe. 40 1318. március 21-én kelt pátensével I. Károly Amadé nádor fiaitól, mivel azok „a via fidelitatis nobis et sacre regié corone" letértek, Zemplén megyei birtokaikat elveszi s Pank-i Ja­kab comes fiainak, Dobó és János mesternek adományozza, (ahogy az oklevél mondja: „ab infi­delibus nostris et malemeritis ... auferendo .. . fidelibus et benemeritis ... dedimus"* 1 ). A király jogőrző, jogokat biztosító feladatáról szól az 1318. július 24-i, III. Béla egy 1185-i priviíegialisát átíró, függőpecsétes oklevele: „...ad apicem pertinet regié maiestatis, ut ea, que iuris ordine precesserunt, ilíibata conseruentur." 48 A királyi hatalom isteni eredetéből vezeti le az 1318. augusztus 3-i adománylevél szép arengája a királyok érdemeket jutalmazó cselekedeteit: „Celestis altitudo consilio ad hoc in őrbe terrarum regum et prinripum constituit potestates, ut ipsi ductis circiter oculorum conspectibus, illis sue magnificencie dextram porrigant adiutricem, quos obsequiorum nume­rositas et deuocionis ac fidei sinceritas propensius recomendant, dum enim illis providet, dum donis benigne liberalitatis eos fovet sui honoris fastigia prudenter extollunt et sublimant". Pál fia, István „se a nostra grácia diuertit et nostro adhesit infideli" s ezért a Garam és Zsitva folyók mentén neki adományozott birtokokra vonatkozó okleveleket visszavonja s érvényteleníti ( „Revocantes litteras... et auctoritate presencium ... cassas et viribus carituras nunciantes"). 49 A birtokokat pedig Bana-i Lőrinc comes fiának, Beké mesternek s rokonainak adományozta. 44 Dl. 1904. Az 1317. november 3-i privilegialis I. Károly 1327. átiratában. Közli az AuO I. k. 445—448. 1. 45 Dl. 50 116. Közölve Hazai Oklevéltár 191. 1. 46 Az 1317. július 12-iben a fentebb említett, néhai Botond fia, Pétert és fivérét, János comest erősíti meg Bykche-i, 1306. május 6-i pátensébe foglalt vámadományában (Dl. 50 126), 1317. szept. 26-i oklevelével Futagh-i István fia, Dénesnek Bács megyei birtokot adott (Dl. 1900.; 1323-as átírásban, közölve az AuO I. k. 441—442. 1.), 1318. március 9-i privilegialisával pedig a Héder nembeli Dezsőnek, Világosvár és Kapuvár várnagyának Győr megyei birtokokat ado­mányozott (Dl. 1911; 1323-as átírásban, közli az AuO I. k. 459—460. 1.) Mindhárom János mester fejérvári prépost, alkancellár kezéből kelt. Írásukat, sajnos, nem vethettem egybe, mint­hogy kettő közülük csak átírásban maradt fenn. Pedig az arengák egyezése az írások esetleges egyezésével egybevetve további következtetéseket engedhetett volna. 47 Dl. 1912. Közli az AuO I. k. 460—461. 1. Hasonlóan hűtlenektől elvett birtokot ado­mányoz híveinek I. Károly 1318. febr. 19-i oklevelével (uo. 457—456. 1.), valamint 1321. szept. 25-Í oklevelével (uo. 626—628. 1.) 48 AuO I. k. 477—478. 1. János mester fejérvári prépost, alkancellár kezéből. 49 AuO I. k. 479—480. 1. János mester fejérvári prépost, alkancellár kezéből. Ugyanez az arengája annak az 1321. július 4-én kelt privilegialisnak, amelyben I. Károly a bakabányai ezüstbányát Júla és András comesoknak adományozta AuO I. k. 618—620. 1.), valamint az 1321. július 12-inek is, amely a Gylian fia, András mesternek tett adományt tartalmazza (uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom