Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.
A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története 1946-1948 71 küldöttjéből állott. Az öttagú Bizottság hosszas tárgyalások után 1947. augusztus 19-én tartotta meg az alakuló ülését. Tagjai a miniszterelnök képviseletében dr. Pogány Miklós MNB főellenőr, az iparügyi miniszter képviseletében dr. Vajda Pál miniszteri tanácsos, az igazságügyminiszter képviseletében dr. Némethy Gyula miniszteri osztálytanácsos voltak. A fenti négy tagon kívül a bizottság ülésein a részvénytársaságok intézőbizottságainak egy-egy tagja (összesen három személy) vett részt, a határozathozatalnál viszont mindig csak az az egy képviselő szavazott, amelynek vállalatáról döntöttek. Az öttagú Bizottság elnökéül Vajda Pált választotta meg. A bizottság üléseire a NIK főtitkára, helyettese, a vállalatok vezérigazgatói, a NIK és vállalatainak főtisztviselői is tanácskozási joggal meghívhatok voltak. Az öttagú Bizottság ügyeit, mint titkárság az Iparügyi Minisztérium állami üzemek szakosztálya adminisztrálta. A titkársági ügyek adminisztrálását dr. Mikó István műszaki tanácsos végezte. Az öttagú Bizottság az alaprendelet elveinek alapján kidolgozott, és 1947. október 7-én elfogadott ügyrendje lehetőséget adott arra, hogy a bizottság tagjai külön-külön is betekinthessenek a kezelésbe vett részvénytársaságok és vállalatok 1946. évi december 1-től keletkezett számadásaiba, irataiba, zárszámadásaiba, könyveibe, levelezéseibe, bizonylataiba, kötelezettséget és jogokat tartalmazó szerződéseibe. Ugyanakkor leszögezte, hogy a tagok megállapításaikról, észrevételeikről csak saját megbízójukat és az öttagú Bizottságot informálhatják. Az öttagú Bizottságban helyt foglaló intézőbizottsági tagok észrevételeiket a vállalat felé nem, de a saját intézőbizottságuk felé megtehették. Az intézőbizottságok képviselői még azt is követelték, hogy az öttagú Bizottság tagjai, köztük tehát ők is, a vállalatoktól közvetlenül is kérhessenek adatszolgáltatást. A vállalatok életébe ilyen módon való betekintés lehetőségét azonban az öttagú Bizottság elvetette, s az adatok beszerzését a bizottság titkárságára bízta. A tőkések képviselői a bizottságban nemcsak az általános elvi kérdésekben egyeztették az álláspontjukat, hanem még az adatkérés ügyében is. 38 Az öttagú Bizottságot is a 620/1948. korm. sz. rendelet szüntette még. Munkáját értékelve megállapíthatjuk, hogy helyszíni ellenőrzést nem végzett, s így az ügyek vitelébe betekintése nem volt, mire pedig érdemi tevékenységre, a mérlegek jóváhagyására került volna sor, a 620-as rendelet megszüntette. A tőkések és képviselőik így minden törekvésük ellenére e szervet sem tudták érdekeik védelmére felhasználni. D) Az alaprendelet 5. §-a a működésükben felfüggesztett közgyűléseknek lehetőséget adott arra, hogy az állami kezelés tartamára a részvényesek érdekeinek védelmére 3—3 tagból álló intézőbizottságokat válasszanak, vagy ki38 Erről tanúskodik az 1947. november 11-i feljegyzés is, amelyet a WM egyik intézőbizottsági tagja írt a Ganz Rt. egyik intéző bizottsági tagjának: „Beszéltem Rassay Gyulával, aki megígérte, hogy a) intézkedni fog, hogy Cottel (a Rima intézőbizottságának egyik tagja volt — R. B.) úr ne ellenezze (a november 12-i ötös bizottság ülésén — R. B.) a részvényesek képviselői részéről teendő indítványokat; b.) fel fogja szólítani Cottel urat, hogy a Rimára vonatkozólag kérjen ugyanolyan adatszolgáltatást, aminőt a Ganz részéről Te szándékozol kérni". A kérdéseikből csak néhányat említünk meg: 1) nyersmérleg, 2) kereskedelmi eredmény, rendelési állomány jelenlegi állása. (OL, NIK I—2.)
