Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.
70 Rácz Béla A NIK Igazgatótanácsa lényegében tehát passzív szemlélője lett a NIK Titkársága tevékenységének. Időközönként összeült ugyan, hogy meghallgassa és véleményezze a NIK Titkárság beszámolóját, illetve az annak előterjesztéseire szükséges döntéseke*- meghozza, de mivel az Igazgatótanács tagjainak nagy része nem ismerte a Titkárság munkáját, legtöbb esetben az ügyek intézésében a Titkárságnak szabad kezet adott. Az Igazgatótanács egyik tagja gúnyosan meg is jegyezte: „Bizalommal viseltetnek a Titkárság iránt, azonban ha kizárólag a főtitkárságra építenek, akkor felesleges összeülni". Viszont ha bonyolutabb ügyekben kellett volna dönteni, a határozathozatalt elnapolták. Az Igazgatótanács így nem irányító, nem vezető testület, hanem véleménynyilvánító fórummá vált, melyet még maguk a tanács tagjai sem vettek komolyan. Az üléseken nem egyszer fel is vetődött, hogy egyes ügyeket miért tárgyalnak meg, amikor azt már a NIK Titkársága az Iparügyi Minisztérium illetékes szakosztályával letárgyalta. 35 Az Igazgatótanács 1948. január 21-én szűnt meg, a 620/1948. sz. kormányrendelet 4. § rendelkezése értelmében. 30 Az Igazgatótanács hatáskörével kapcsolatban kell még megemlítenünk, hogy az Igazgatótanács tagjai az Iparművek Képviselete Állami érdekű Rt. (IKART) a Hármas Bizottság 1947. áprilisi határozata alapján lemondott igazgatóságának is helyébe léptek, s így ettől fogva a NIK-nek és az IKARTnak irányítótestülete személyi összetételben teljesen megegyezett. Ezzel az intézkedéssel (melynek okaira a NIK Titkárság történeténél visszatérünk) kívánták a két szerv vezetésének teljes összhangját megteremteni. B) A Hármas Bizottság felállítása tulajdonképpen szemben állott az alaprendelettel. E jogi anomáliára az Igazgatótanács egyes tagjai is utaltak. A Hármas Bizottságnak az iparügyi és a pénzügyminiszter, valamint a GF főtitkára volt tagja, adminisztrációját az Iparügyi Minisztérium látta el. A GF határozata csak globálisan jelölte meg a Hármas Bizottság hatáskörét. Ennek következtében az Igazgatótanács és a Hármas Bizottság, illetve NIK főtitkárság kapcsolatának jellege, mértéke mindvégig tisztázatlan maradt. A Hármas Bizottság felállításától számítva közel két hónapig nem ült össze, mivel Bán Antal hivatalosan külföldön tartózkodott. Ez idő alatt a GF főtitkára — Vas Zoltán — egyedül intézkedett a Hármas Bizottság nevében. Tehát a Hármas Bizottság jogkörét de facto egyedül a GF főtitkára gyakorolta. A bizottság megszűnésének időpontja ismeretlen: eddig előkerült adat szerint 1947 júliusában még ülésezett. 37 C) Az alaprendelet a részvénytársaságok, működésükben felfüggesztett igazgatóságainak jogkörét — mint láttuk — a NIK Igazgatótanácsára ruházta, a működésükben felfüggesztett közgyűlések hatáskörét viszont egy ún. öttagú Bizottságnak adta át. Az öttagú Bizottság feladata (a Legfőbb Állami Számvevőszék bevonásával) a kezelésbe vett részvénytársaságok és vállalatok számadásának megvizsgálása és mérlegük megállapítása volt. Az öttagú bizottság a miniszterelnökből, az ipar-, a pénz- és az igazságügyi miniszterből, valamint a részvénytársaságok intézőbizottságainak egy ki35 OL, NIK 1—3. 36 MK 1948:16, Rendeletek Tára (a továbbiakban RT): 113. sz. » OL, NIK I—1.