Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.
A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története 1946-1948 ^9 Az Igazgatótanács összetételének arányára tehát különböző kombinációk vetődtek fel: mögöttük a két munkáspártnak az Igazgatótanácson belüli hegemón szerepért vívott harca húzódott meg. Az SZDP vezetősége, Bán Antal iparügyi miniszter vezetésével ragaszkodott a NIK Igazgatótanácsán belül pártja abszolút vezetőszerepének megtartásához és biztosításához. Ezért nem járult hozzá a kialakult arányok megváltoztatásához. Az Igazgatótanács elnöki funkciójának betöltésénél is hasonló helyzet alakult ki. Az MKP felajánlotta az SZDP-nek az elnöki funkciót, viszont annak fejében a NIK főtitkári állásának átadását követelte. így végül sem az elnök személyében, sem az Igazgatótanács összetételében nem jött létre megegyezés. 33 A megoldatlan kérdések ellenére az Igazgatótanács 10 taggal, Szele Mihály megbízott elnök vezetésével a rendelet által megengedett keretek között munkáját mégis megkezdte. A rendelet szerint jogkörének korlátozása abban jutott kifejezésre, hogy az alábbi kérdésekben hozott döntései csak az iparügyi miniszter jóváhagyása után léphettek érvénybe: a) cégjegyzési jogosultság adása és megvonása, b) a kollektív szerződésben nem szabályozott illetmények megállapítása, c) a részvénytársaságok és vállalatok költségelőirányzatának megállapítása, d) 1 000 000 forintot meghaladó hitelek igénybevétele, e) üzemek létesítése, tartós szüneteltetése vagy megszüntetése, f) 1 000 000 forintot meghaladó értékű ingatlanok elidegenítése, g) három évet meghaladó tartamú bérleti vagy haszonbérleti szerződések kötése, h) a költségelőirányzatba fel nem vett 1 000 000 forintot meghaladó beruházások elrendelése, i) a részvénytársaságok és vállalatok vagyonához tartozó részvények alapján a részvényesi jogok gyakorlása, j) részvénytársaságok vezérigazgatóinak és helyetteseiknek, igazgatóinak és helyetteseiknek megbízása. A rendelet azt is előírta, hogy az iparügyi miniszter a), b), c), és a h) pont alatt felsorolt ügyekben csak a pénzügyminiszterrel egyetértésben határozhat. Az alaprendelet az Igazgatótanácsot — mint láttuk — a működésükben felfüggesztett igazgatóságok összessége helyett szervezte, az előbb említett korlátozott jogkörrel. Az Igazgatótanács viszont még a rendeletben biztosított jogkörében is csak csonkított hatáskörrel működhetett, mert a GF 8462/1946. sz. határozata a kezelésbe vett vállalatok legfelső irányítására, átmeneti időre, tárcaközi Hármas Bizottságot hozott létre, amelyet a NIK igazgatótanácsa fölé helyezett. Ennek megfelelően az igazgatótanácsnak határozatait az első hónapokban javaslat formájában a Hármas Bizottság elé kellett terjesztenie jóváhagyás végett, így ebben az időben az érdembeli munkát nem ő végezte. 34 1947 második felében is csak kisebb jelentőségű ügyekben hozott határozatokat. 33 Bán Antal minisztertanácsi előterjesztését 1947. április 18-án „sűrgős"~ként küldték meg az Igazságügyminisztériumba; 1948. március 8-án vették le a napirendről, amikor a NIK átszervezése miatt már elvesztette a jelentőségét. — Ld. 31. jegyzet. 34 Pl Afth. 2/16 2.
