Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - Nagy István: Az 1773. évi ügyviteli reform és az ügyviteli rendszer bevezetése a Magyar Udvari Kamaránál / 257–295. o.

Az 1773. évi ügyviteli reform a Magyar Udvari Kamaránál 265 Az ügyosztályi rendszer és a tanács működése Az 1772, évi utasítás legfontosabb rendelkezései azok voltak, amelyekkel a magyar kamara ügyintézésének új rendszerét, az ügyosztályi (departamentális) rendszert szabályozták. E rendszer felé — amint említettük — az első lépéseket az 1740-es években a bizottsági ügyvitel meghonosításával már megtették.

11 A bizottsági rendszer azonban csak az ügyek tanácsi döntésre történő előkészítésénél, véleményezésénél valósította meg a departamentális ügyvitelt. (Ehhez hozzátehetjük, hogy bizonyos tekintetben az ügyek elintézésénél is, mert a kamarai fogalmazványokat rendszerint az a titkár készítette el, aki a szóban forgó ügyet véleményező bizottság munkájában is részt vett.) Kezdetleges volt a bizottsági rendszer, mint departamentális szisztéma már azért is, mert 5—6 bizottság működtetésével meglehetősen kevés ügycsoportra osztotta fel a magyar kamara akkor már valóban elég bonyolult és meglehetősen differenciált ügykörét. Az 1772. évi utasítás, amint majd látni fogjuk, főleg két irányban fejlesztette tovább az ügycsoportok alapján való ügyintézést: először kiterjesztette azt a döntés kivételével, amely továbbra is a tanácsülés plénumának joga maradt, az ügyintézés összes fázisaira, tehát az iktatásra, előkészítésre, az iratok kiállítására és az iratok irattári rendszerének a kialakítására, másodszor lehetővé tette a magyar kamara ügykörének annyi ügycsoportra való bontását, amennyire a kamara hatáskörébe tartozó ügyek elintézéséhez valóban szükség volt. így vált lehetségessé, hogy a magyar kamarán belül 5—6 bizottság helyett 1772 után több mint húsz ügyosztály (departamentum) alakult. Az utasítás az ügyosztályi rendszer bevezetése mellett fontos újításokat hozott az ügyintézés összes mozzanataiban is, ezek közül az iktatás, az ügyek elintézése és a referálás módja érdemel különleges figyelmet. Az 1772. évi utasítás az ügyosztályokat, illetve az ügyosztályi rendszert közelebbről nem írja körül. Annyit említ több helyütt csupán, hogy a különféle kamarai ügyek különféle ügyosztályokhoz (departamenta) tartoznak és a különféle ügyek intézése departamentumok, s azokon belül előadók (referentes) szerint történik. Az ügyosztályi beosztást sem szabályozza az utasítás, hanem rábízza ezt a munkát a kamaraelnökre.

12 Az ügyosztályi rendszert, a kamarai ügykörnek departamentumokra való bontását így első formában inkább a kamaraelnök intézkedéseiből ismerjük meg. Az ügyosztályi tagolódást a kamara új irattározási rendje is pontosan tükrözi.

13 A kamaraelnök az utasítás megérkezése után egyhamar gondoskodott az egyes referenciák szétosztásáról. Erről az intézkedéséről fennmaradt jegyzék nem az ügyosztályokat, hanem az előadó-tanácsosokat (consiliarii) és a titká11 Paulinyi O.: A bizottsági ügyvitel. 20. 12 Ld. az 1772. évi utasítás 12., 14., 65. fejezetét. 13 A magyar kamara 1773-ban alakult ügyosztályai a következők voltak: Aedificialia seu aedilia; Archivalia; Cancellariae et regestraturae necnon postae negotia . . .; Cassae, taxae tollerantiae judaicae, taxae Jazygum, censuum regiorum et diaetalium liberarum regiarumque civitatum; Civitatensia; Contumacionalia et sanitatis negotia; Fiduciaria; Fiscalia, juridica, politico- cameralia; Fundationalia, ecclesiastica et primatialía; Officinalia seu rationistica; Oeconomíca; Pensionalia et elemosynalia; Publica cameralia administrationis Scepusiensis; Salinaria; Tricesimalia; Jesuitica seu fundi studiorum. A következő években az ügyosztályok .száma nőtt.