Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - Nagy István: Az 1773. évi ügyviteli reform és az ügyviteli rendszer bevezetése a Magyar Udvari Kamaránál / 257–295. o.

264 Na

§>" István s most már helyes érveléssel fejtette ki nézetét. Rámutatott arra, hogy a kvótarendszer bevezetése előtt a magyar kamara alig tudott magánosoktól kölcsönt szerezni, míg a kvóta-rendszer behozatala után a kamarának egyenesen kínálták a tőkéket. A kvóta-rendszer eltörlése tehát megsemmisítené a magyar kamara hitelét. Erdődy kamaraelnök, aki báró Püchler kabinettitkár útján igyekezett befolyását és tekintélyét a királynőnél az ügy eldöntése érdekében latba vetni, szintén hasonló érveléssel mutatta ki a költségvetési rendszer hátrányos voltát. A küzdelem végül is a magyar kamara javára dőlt el. Mária Terézia 1772 júliusában a pozsonyi pénztár előbbi állapotában való meghagyása s november 15-i rendeletével pedig a kvóta-rendszer megtartása mellett döntött. A magyar kamara jogállása ellen indított bécsi akció tehát nem járt sikerrel.

8 A magyar kamara átszervezésének, reformjának többi problémáját az udvari bizottság jóval simábban tárgyalta le, mint a pénztár és a kvóta ügyét. Az új utasítás rendeltetése, amint már említettük, elsősorban az volt, hogy a referálás, az előadók munkája, az expedíció, az iktatás, az irattározási munkák terén vezessen be új rendet, mégpedig a bécsi kamara ügyintézésé, az ott megteremtett departamentális rendszer alapján. A bécsi kamara ügyintézésének alapul vételére utal Festetics Pál magyar kamarai alelnöknek 1772 szeptemberében Kollowrat bécsi kamaraelnökhöz intézett levele is. Ebben Festetics segítséget kér az új ügyintézési rendszer meghonosítására, mivel — amint mondja — rajta kívül az új rendszer bevezetésénél senkire sem lehet számítani. A magyar kamaránál ugyanis sem hozzáértő, sem pedig az újítások bevezetésénél szívesen közreműködő alkalmazottat nem talált. Festetics Frőlich Ignác bécsi kamarai lajstromozót kérte segítségül, akinek képzettségéről, megbízhatóságáról még bécsi kamarai tanácsosi működésekor meggyőződött. Kollowrat eleget tett Festetics alelnök kívánságának, javaslatára a királynő még 1772 szeptemberében Frőlichet a magyar kamara titkárává nevezte ki.

9 Jellemző egyébként Festetics leveléből a magyar kamarai alkalmazottak közönyösségét illető megjegyzés. Ebből is látjuk, hogy a magyar kamara személyzete bizalmatlanul viselkedett a Bécsből kiinduló reformtörekvésekkel szemben. A magyar kamara új utasítását és a magyar kamara átszervezésére szintén lényeges rendelkezéseket tartalmazó kísérőrendeletet Mária Terézia 1772. november 14-i kelettel adta ki. Az új rendszert 1773. január 1-től vezették be.

w Az utasítás rendelkezései alapvetőek voltak a magyar kamara 1773-ban meghonosított ügyviteli rendszerére, s a kamara új belső szervezetére. E rendelkezéseket, amelyek szerint a magyar kamara 1785-ig, a helytartótanáccsal való egyesítéséig működött, csak részletekben módosították, egészítették ki 1772 után egyes királyi rendeletek. A magyar kamara ügyvitelének, szervezetének, hatáskörének stb. vizsgálatánál az utasítás pontjaiból indulunk ki, majd vizsgálatunkat kiegészítjük azoknak a módosításoknak az ismertetésével, amelyek az utasítás kibocsátása után 1785-ig következtek be a magyar kamara pénzügyigazgatásánál. 8 Herzog: A hitelfőpénztár. 161—165. és OL. MK: Praes. Erdődy. 1772 júl. N». 30. 9 Frőlich kinevezésére ld a 7. sz. jegyzetnél idézett Herzog-féle iratkivonatot. 10 Az 1772. november 14-i utasítás (a továbbiakban: 1772. évi utasítás) eredeti példányát Id. OL. MK. Ben. res. 1772. nov. 14. jelzetnél. Másolati példánya többhelyütt megtalálható, pl. OL. Magyar kamara archívuma. Diversae instructiones. írregestrata. Fasc. 7. 343—403. A kísérőrendelet az utasítással van egybekötve.