Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - Kumorovitz L. Bernát: A magyar közép- és nagycímer kialakulása / 209–234. o.
228 Kumorovitz L. Bernát használtaknak, csak az osztrák elemektől megtisztítva fűzi össze a magyar kiscímert a hozzátartozó mellékcímerekkel. 106 A felelős magyar minisztérium a kancellária, a helytartótanács és a kamara örökébe lépett. A hivatalos gyakorlatnak megfelelően tehát a minisztériumoknak a középcímert kellett volna pecsétjeikre vésetniük. Ám nem ez: történt: az 1848-i magyar kormány tagjai a kiscímer használatára tértek át.. Egyetlen kivétel: Kossuth Lajos pénzügyminiszter és minisztériuma.. Az 1848-i pénzügyminisztériumnak eddig három pecsétjét ismerjük. 107 Mind a három középcímeres pecsét, s ugyancsak a középcímert találjuk az 1848-as 1, 2, 5 és 10 forintos bankjegyeken. 108 Ez a címer most is középhelyet foglal el a nagy- és kiscímer között s boglárpajzsában elhelyezett kis magyar címeren kívül négyeit alappajzsában az újonnan csatlakozott Erdélynek és a régi kapcsolt részeknek: Horvátországnak, Szlavóniának és Dalmáciának a címereit tartalmazza. (22. és 23. kép.) Aligha tekinthetjük véletlennek, hogy éppen a pénzügyminiszter fordít gondot a középcímerre: Kossuth olyan címeres pecsétet (és bankjegyeket) kívánt, amely 1848 szellemében Magyarország tényleges területét jelképezi, amire a középcímer a legalkalmasabb. 109 A nagycímer ugyanis az igénycímerekkel többet mond a kelleténél, mert problematikus területeket is képvisel (ezért használata csak az államfőt illeti meg), a kiscímerben pedig a kapcsolt részek nincsenek képviselve. Gyűrűformában szerkesztett 1848-as középcímerrel eddig csak egy ízben» találkoztunk. 110 Hivatalosan nem használták. Az 1847—1848: 21. törvénycikk szellemében tehát három tisztán magyar jellegű címert szerkesztettek 1848-ban: a kis-, közép- és nagy államcímertA magyar nagycímer a kancellária, a középcímer pedig Kossuth Lajos kezdei • in menye. Ez a megoldás — átmenetileg — pontot tett egy sokáig vajúdó és kísértő problémára. De csak átmenetileg. Amikor a magyar felelős minisztérium megerősítése megérkezett, Deák Ferenc azt mondotta, hogy „minden megadatott* amit papiroson csak megadni lehet". Igaza volt. Mert a valóságban „igyekeztek 106 Meg kell jegyeznünk, hogy a gyűrűformájú nagycímerben a korábbi gyakorlathoz: képest avult címerforma került az 1848-as állampecsétbe, hacsak a kancellária nem ezt tekintette „Ösi jogú" címernek. 107 1, A kincstári főfizetőhivatal pecsétje. O. L. Múz. Törzsanyag 1848—1849. 1848. júl. 21. — 2. A pénzügyminisztérium kiadóhivatalának pecsétje. Uo. 1849. Jan. 2. — 3. A. pénzügyminisztérium pecsétje. Uo. 1849. márc. 18. 108 Kumorovitz: Nemzeti jelvényeink 12. 1., 65. sz. jegyzet. 109 Bár csonkán, mégis gyűrűszerűén megszerkesztett középcímer-kompozíciót mutat: (előlapján a kiscímerrel, a hátlapon pedig Szlavónia, Horvátország és Erdély címerével) az: első magyar iparműkiállítás érdemérme 1842-ből. A kiállítást és összes ügyeit a Magyar Iparegyesület al-választmánya intézte, melynek Kossuth volt „az elnöke, lelke és vezető szelleme". Az érdemérem tehát Kossuth gondolata, s mint ilye.n, az elnök heraldikai és címerpolitikai ismereteire vet világot. Tonelli S.: Száz év előtt. 1842. Az Országos Iparegyesület alapításának esztendeje. Budapest 1942. 70. 1. Képe: uo. 110 The history of Hungary ... Budapest 1942. (Borítólap.) 111 Hogy a gyűrűformájú régebbi és nem a címerpajzsokban egyesített újabb nagy címerfajtára esett a kancellária választása, annak az lehet a magyarázata, hogy a magyar heraldika XVIII— XIX. századi művelői is — Palma nyomán — a kiscímer mellett csak ezt ismerték el magyarnak.
