Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - IRODALOM - Györffy György: Ila Bálint–Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. (Magyarország helytörténeti lexikona). Budapest, 1964. / 174–178. o.
^Irodalom 175 A feldolgozott terület Veszprém megye történetileg kialakult határa, amely kevésváltozással az Árpád-kortól 1945-Íg állott fenn. Indokolja ezt a körülhatárolást az a körülmény, hogy az újabb határmódosítások Fejér, Győr, Vas és Zala megyéből csatoltak át községeket Veszprém megyéhez, így tehát öt megye történeti anyagát kellett volna megmozgatni egy megye viszonyainak ábrázolásához, ami gyakorlatilag megvalósíthatatlan munkatöbbletet rótt volna a szerzőkre. A követett megoldással viszont az új- és legújabb kort feldolgozó kötet szerves folytatása a középkori történeti földrajzi feldolgozásoknak. A munka forrásanyaga egyrészt levéltári adatokon és összeírásokon (országos és helyi levéltárak), másrészt a helynévtári és statisztikai irodalom és adattárak nyújtotta számadatokon és összeállításokon épül fel. A munka egy általános bevezetés után két részben dolgozza fel a megyét: I. A megye történetének összefoglalása; II. A megye községeinek és lakott helyeinek lexikona. Veszprém megye történetének összefoglalása cím alatt a megye új- és legújabb kori. történetének fő vonásait vázolja. A megye területi és közigazgatási beosztása fejezetben a megye határait és járási beosztását tárgyalja az 1488-i dika lajstromtól napjainkig. A megye népességit társadalmi és települési képe c. fő fejezetben kapjuk a népesedésstatisztikai források összesített eredményeit: A lakosság száma és társadalmi megoszlása 1531—1768 között fejezet az 1531. évi dika lajstrom (kiegészítve az 1536. évi dika és az 1550. évi nemesi összeírás adataival) és az 1768-i úrbéri összeírás (kiegészítve hat összeírással az 1770—1780 évekből) alapján a fejlődésnek csupán a két végpontját adja meg. A megye népessége a XVIII. század végén fejezet II. József összeírása alapján állapítja meg a megye és a nagyobb helységek lélekszámát. Ezt A megye népességszáma a XIX— XX. században fejezetben 1777-től 1869-ig, az első hivatalos népszámlálásig becslés, ez után pedig a népszámlálások alapján vázolja. A fent nyert eredményeket megtetézve az 1488-i portális adó 3987 forintnyi összegének (Csánki i. m. III. 202) átszámítása és pótlása alapján kikövetkeztethető lélekszámmal, az. alábbi módon alakul Veszprém megye népességszáma: 1488: 42 000 1531: 39 000 1768: 102 000 1869: 265 692 . , 1960: 392 201 A megye lakosságának foglalkozási összetétele, megélhetési forrásai c. főfejezet keretében a Termelési viszonyok a XVI— XVIII. században fejezet a megye feudáliskori társadalmának rétegződését és az osztályellentéteket mutatja be, majd Megélhetési források cím alatt kapjuk a XVIII. századi termelési mód — földművelés, állattenyésztés, kézművesség, manufaktúra — áttekintését. A Török hódoltság, idegen csapatok, „prédátorok" és oligarchák fejezet a Mohács utáni pusztulásról szól; az Úrbéri terhek, úrbéri harcok cím alatt a XVI— XVIII- századi jobbágyi teherviselésről olvasunk; végül a Lakott és lakatlan falvak — telepítések fejezetben a törökkor-végi pusztásodás 75%-ot meghaladó méretéről, és a XVIII. %ZÍ,Z2LÓÍ\ betelepítésről szerzünk áttekintést. A Termelési viszonyok a XIX— XX. században c. főfejezet bevezetésében a XVIII. századi foglalkozások szerinti megoszlásról; a Birtokmegoszlás, birtokosok c. fejezetben a XVI— XX. századi birtokviszonyokról; A mezőgazdasági fejlődés a felszabadulás után a földosztás és a termelőszövetkezetek; a Növénytermelés, terméseredmények; Állattenyésztés, állatállomány és a /Íz ipari fejlődés hatása a település- és népességfejlődésre c. fejezetekben a XIX— XX. századi termelés és települési következményei számszerű adatairól kapunk, képet. A Természetes és tényleges népszaporodás főfejezet a Természetes népmozgalom, Tényleges népszaporodás és A népességfejlődés fő üteme c. fejezetekben a XVIII— XX. századi népmozgalom alakulásába ad betekintést. A megye általános áttekintése a megyére vonatkozó térképek és irodalom jegyzékével zárul, míg a levéltári, források jegyzéke a következő rész elejére került. A munka második része, mely A megye községeinek és lakott helyeinek lexikona, ill. Veszprém megye települései címet visel, minden meglevő helység, újkori puszta és önálló névvel rendelkező birtok adatait tartalmazza alfabetikus rendben. Minden címszó a következő számozott pontokra ad választ: 1.1. A települések nevének történelmi formái és változatai (a Csánki által feltüntetett első középkori névalak vagy névalakok után az újkori források névalakjai). 1.2. Névfejtés, névmagyarázat (csak a helységek nevének etymologiája). II. Települések, lakott helyek és puszták életrajza (újkori történeti