Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Karsai Elek: Dokumentumok Magyarország felszabadulásának történetéhez / 139–170. o.

Dokumentumok Magyarország felszabadulásának történetéhez \()S gyünk Tokajtól, ahol hónapokig megálltak ugye az előnyomulással a* harcok. S amikor, ugye, stabilizáló cjptt a helyzet már ilyen szempontból, akkor aztán jöttek elvtársak, szimpatizánsok is és úgy alakult (nem csak itt Nyíregyházán, hanem a megyében) tíz rendőrkapitányság. Persze koalíciós alapokon, a többi pártokkal. A közbiztonság megszervezésén, megszilárdításán kívül mivel foglalkozott még a rendőrség, mi volt még a jeladata? Nyilasok összefogását is intézték? Igen. Később kialakult egy politikai csoport, vagy politikai osztály — szóval lassan. Akkor az elvtársak jöttek visszafele, hiszen rá nemsokára aztán megalakult a debrecenbeli Ideiglenes Kormány: már onnan jöttek elvtársak és adtak útmutatást. . . Volt valami összeköttetésük a debreceni Ideiglenes Kormánnyal, a Belügyminisztériummal közvetlenül? Igen. Volt. Ugye, mikor már lehetett jönni, már autókon is jöttek. És milyen utasításokat adtak? Hát nincs itt nálam, otthon van: szóval írásbeli utasítást internáló tábor felállítására, éc úgy nagy vonalakban rajzolták már akkor a rendőrségnek a teendőit. Körülbelül hány nyilast fogtak itt le az első időkben? Hiszen erősen fertőzött terület volt Szabolcs-Szatmár. Hát vagy 200 nyilas volt az internáló táborban. Sajben elvtársnak van valami érdekesebb emléke, élménye az első időszakról, a rendőrség megszervezése, vagy az első hetek történetéből? Féltek jelentkezni demokratikus rendőröknek; voltak fiatalemberek, már idősebbek is, tudom, akiknek a szülei, felesége azt mondja: ne menj oda, mert hiszen a német csapatok még visszajönnek, oszt jaj neked —szóval bizalmatlanok voltak még. 5 hogyan zajlott le az első földosztás Szabolcsban?. Valóban Magyarországon az első földosztás Szabolcs megyében a gávai járásban történt, Tiszanagyfalu községben. Három nagy családú nincstelen földmunkás kapta az első parcellákat. Azonban ennek a földosztásnak egy kis előzménye is van. Az elvtársakkal megbeszéltük (ha akkor nem is hát olyan hivatalosan), hogy Szabolcs megyében leghamarabb kezdjük # földosztást a gávai járásban, mivel az olyan környék, amely a korai burgonyafélekkel szokott előállni a piacra, és hát a rendkívüli élelmiszerhiány végett nagyon jót jönne, ha a korai terménnyel már kijönnének Tiszanagyfalu, Rakamaz, Timár szegényparasztjai: a burgonyával, amelyből szállíthatnánk hát Budapestre is. Úgy terveztük, hogy ez a földosztás be is lesz fejezve 1945. március 15~re, hogy mindenki mint saját gazda vesse el a terményét és szántsa a földet. 14-én az elvtársak közölték, hogy valami baj van ottan a gávai járásban a földosztás körül: a szegényparasztság, a földnélküliek nem akarják elvállalni a földet. Egy pillanatra, azt hiszem, itt az időpontban valami tévedés lesz, mert a földosztásrendelet csak 18-án jelent meg, talán utána volt ez egy kicsit? Lehet, ügyi, hát húsz évvel ezelőtt történt, az lehet, hogy ... szóval az lehetséges. Mikorra remélték, mondjuk április l-re remélték befejezni a földosztást? Igen, szóval korai időpontban, ugye, a burgonya termelése végett. De jelezték, hogy' nem megyén sehogy sem, és hogy a szegényembereknek nem kell a föld. No persze, ez egy ilyen főszolgabírói jelentés volt. Itt tudnunk kell, hogy a vármegye területén akkor még sok ilyen Szálasi-, és Bárdossy-barát főszolgabíró az első időkben a helyén maradt. És később tudtuk meg, hogy ezek megfélemlítik azokat a földigénylő embereket, amelyek azelőtt érezték is a jogosságát annak. A szálak az akkori gávai járási főszolgabíróhoz vezettek, ha jól emlékszem, dr. Újvárihoz. Onnan azután meg felmentek, utánajártak a dolognak és állítólag dr. Erős János, a Szabolcs vármegye akkori főispánja biztatta őket, hogy hát evvel a földosztással csak csínján bánjunk, mert evvel még könnyen bajok is lehetnek. Ügy hogy bizony ottan az elvtársak javaslatára engem, mint a rendőrség vezetőjét küldtek ki, hogy amennyiben itt egy ilyen szabotázs van (hiszen akkor már megjelent a rendelkezés is a földosztással kapcsolatban), hát bizony járjunk el vele a törvények erejével. Úgyhogy össze kellett hívni a járásban az akkori főjegyzőket és bizony hát erélyesebb hangokat kellett használni, hogy amennyiben a földosztást továbbra is szabotálják és elriasztják az embereket, akkor kénytelenek leszünk a törtvényt ugye bárkivel szemben foganatosítani. így ez aztán pár nap múlva megszűnt és valóban Tiszanagyfaluban kezdődött legelőször az említett három nincstelen embernek a földhöz juttatása, Magyarországon először. A kiosztott három parcella, ugye, óriási- érzelmeket váltott ki: voltak emberek, asszonyok is, akik sírtak, például az egyik földhöz juttatott, aki nem az első háromhoz tartozott, hanem ké\