Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.
14 Komoróczy György zottságokat, amelyek ilyen módon az MKP irányítása alatt „nemzetmentő összefogást" képviseltek. 1 ^ Ezekben a bizottságokban jutott kifejezésre a munkás-paraszt szövetség, a népi demokratikus forradalom legdöntőbb feltétele. 2 Ismeretes, hogy az ország első nemzeti Bizottsága Szegeden alakult meg 1944. december 3-án, míg a második Debrecenben december 5-én. 3 A kormány megválasztásáig ezek irányították az egész vidéket, és olyan demokratikus intézkedéseket tettek, melyeknek következményei az egész — már szabad — országrészre kihatottak. 4 Jelentőségüket a népfront egykorú sajtója is felismerte, amikor hangsúlyozta, hogy „a nemzeti bizottságoknak meg kell mozdítaniuk az egész országot.. . Ebbe a harcba indult Bihar és Szabolcs népe is, hogy lerázza magáról a szekták, kaszás, nyilas mozgalmak elnyomó keresztjét." 5 Néhány nap múlva, amikor a szegedi és debreceni nemzeti bizottság már megalakult, annak felhívására a Bihar megyei főispán is azonnal pozitíven reagált és körlevélben hívta fel a figyelmet a nemzeti bizottságok „.. . megyeszerte való megalakításának ügyében . . ." Hiszen „a nemzeti bizottságok volnának azok a sejtek, amelyekből a megye önkormányzata, a törvényhatóság illetve a vármegyei közgyűlés születne meg." Szerinte — fejti ki a továbbiakban — „a nemzeti bizottság végeredményben a pártok csúcsszervezete, amelynek véleményező, észrevételező, javasló, ellenőrző szerepe volna, anélkül természetesen, hogy a közigazgatás munkájába közvetlenül beleszólhatna,. vagy azt pláne irányíthatná." Szükséges azonban, hogy a nemzeti bizottság „a polgárság politikai iskolájává fejlődjék ki a közeljövőben." 6 A főispán fenti elképzelése tehát nem mindenben felelt meg a később megvalósult gyakorlatnak, de mindenesetre már leszögezte a nemzeti bizottságok nagy jelentőségét. Egyébként a körlevél megfogalmazása inkább Bihari Nagy Lajos képviselő, tanfelügyelő elképzeléseit tükrözi, aki a Független Kisgazdapárt nevében fejtette ki nézeteit, de ezeket a nézeteket akkor a főispán is elfogadta. Bihar megyében — hasonlóan más megyékhez — a nemzeti bizottságok létrehozásában az MKP volt döntően a kezdeményező, s életük, tevékenységük legerősebb irányítója. 7 A közigazgatási hatóság részéről a főispán a szervezetek megalakulását mindenben támogatta. 1 / a A kérdést részletesen tárgyalja Beér János: A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon. Bp. 1962. (Ezentúl = Beér: Tanács) 84. old. 2 Balázs Tibor: A nemzeti bizottságok szerepe népi demokratikus forradalmunkban. Párttörténeti Közlemények 1956: 3. sz. 160. old. (Ezentúl = Balázs: Forradalom.) 3 Balázs Béla: A nemzeti bizottságok szerepe népi demokráciánk létrejöttében. (Ezentúl = Balázs: Nemzeti biz.) Kiadva: Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből. Bpest 1955. (Ezentúl = Tanulmányok) 167. old. Lásd még Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása. Bpest, 1955. (Ezentúl = Nemes: Felszabadulás.) A kiadások különböző változatai közül a jegyzetelésnél erre utaltunk. 4 Lásd Laczkó Miklós: La naissance de la démocratie populaire hongroise 1944/1946. Acta Historica VII. évf. (1960) (Ezentúl == Laczkó: Démocratie) 8. old. és Beér: Tanács 81. óid. 1 5 Néplap 1944. dec. 15. 6 Lásd Debreceni Állami Levéltár (Ezentúl = DÁL), Bihar megye főispánjának levelezése (Ezentúl = Levelezés), 1944. dec. 30. 7 Vö. Balázs: Nemzeti biz. 157. és Balázs Tibor: A Pest vármegyei nemzeti bizottságok történetéhez. Levéltári Közlemények XXVII. évf. (1955.) (Ezentúl = Balázs: Pest,' vm.) 237. old.
