Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.
Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében JJ. 1 A nemzeti bizottságok szervezésének első fázisában azok létrehozása a tömegek saját, mintegy forradalmi kezdeményezésére történt a pártok tagjait őszszefogó egységes hatalmi szervezetként. Ilyen nemzeti bizottságok általában a^ megalakításukat elrendelő kormányrendelet előtt szerveződtek, többek között dec. 22-én Sarkadkeresztúron, dec. 27-én Berettyóújfaluban, ugyanakkor Hajdúszováton, jan. 31-én Álmosdon, febr. 1-én Bagamérban, febr. 4-én Berekböszörményben stb. 8 Utóbbiak már tételes jogszabályok alapján. Bihar megyében az első rendelkezés a nemzeti bizottságok szervezésére 1945. jan 23-án kelt, amikor az alispán kifejezésre juttatta, hogy „a nemzeti bizottságok a demokratikus pártok helyi szövetségesei" és „a nemzeti bizottság nem más, mint a pártok csúcsszervezete.,, 9 E rendelkezés lényegében már a 14/1945. számú kormányrendelet szellemét tükrözte s természetes, hogy a közigazgatási úton megszervezett bizottságok ezután már korlátok közé szorítva alakulhatnak meg, ezért cselekvési szabadságuk is korlátozott lett. A nemzeti bizottságok szervezésének e rendelettel kezdődő második fázisában azok kezdték elveszíteni forradalmi összetételüket, s befolyásuk is öszszeszűkült. A bizottságokban — választásuk közigazgatási úton történt lebonyolításának természetes velejárójaként — ettől kezdve előtérbe kerültek az adott községet akkor vezető értelmiségiek, mint a papok, főjegyzők, esetleg főszolgabírók; volt eset, hogy az egész korábban választott elöljáróság bekerült a nemzeti bizottságba, mint például Méhkerék községben. 10 Helyesen látta meg Balázs, hogy március «tán „előtérbe lép a közigazgatási apparátus szervező munkája" 11 , ami természetszerűleg kihat a nemzeti bizottságok munkájának tartalmi vonatkozásaira még akkor is, ha különben nincs meg az összefonódás, s önállóságát a nemzeti bizottság meg tudta őrizni. Hasonló jellegű volt a járási szervezetek megalakulása: a Bihar megyei Nemzeti Bizottság 1945. április 19-én alakult meg „a négy koalíciós párt és az iparosok szakszervezeteinek küldötteiből". 12 (Tudvalevő, hogy az Országos NB csak 1945. szeptember 4-én jött létre.) 13 Joggal vetődik fel ezek után, hogy a nemzeti bizottságok összetételében bekövetkezett ilyen változások valóban szélesebb alapokra fektették-e a népfrontpolitika tömegkapcsolatait? Nyilvánvaló, hogy a nemzeti bizottságok öszszetétele sok kérdésre világít rá, s nem ítélhető' meg egyoldalúan: egyfelől a széleskörű antifasiszta összefogásnak, másfelől az osztályharcnak tükrei. A kqttő nincs egymással ellentmondásban s ezt mutatja, hogy a politikai fejlődés során 8 DÁL, Sarkadkeresznári N. B. jkv., 1944. dec. 22. és DÁL, Levelezés, 1944. dec. 27, valarhint DÁL, Hajdúszováti N. B. jkv., 1944. dec. 27; Álmosdi N. B. jkv., 1945. jan. 31; Bagaméri N. B. jkv., 1945. febr. 1; Berekböszörményi N. B. jkv., 1945. febr. 4. stb. 9 DÁL, Bihar megye alispánjának iratai (ezentúl = Ai) 165/1945. jan. 23. 10 Lásd Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon. Századok 1957. (Ezentúl = Balázs: Tömegmozgalom) 323. old. (adatokat közöl). Lásd még DÁL, Hosszúpályi N. B. jkv., 1945. jan. 17. 11 Balázs: Pest vm. 238. old. 12 DÁL, Bihar vm. Nemzeti Bizottságának jkvei, 1945. ápr. 19. Lásd még Fehér András: A Bihar megyei Nemzeti Bizottságok szerepe a népi demokratikus' forradalomban. Acta Univ. Debr. de Ludovico Kossuth nominatae VII. évf. (1961) 1. sz. (Ezentúl = Fehér: Bihar) 196. old., valamint DÁL, Ai, 926/1945. 13 Balázs: Pest vm. 242. old.
