Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.

Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében J3 kezdő társadalmi-gazdasági viszonyok — lesz háttere és alapja mindannak, amit az alábbiakban a bihari közigazgatás megindulását vizsgálva, elmondani szán­dékozunk. 1 I. A néphatalom és a megyei önkormányzat szerveinek tevékenysége a) A nemzeti bizottságok A közigazgatás munkájának megindításában Bihar megyében is — csak úgy, mint az egész országban — közvetlenül a helyi nemzeti bizottságoknak volt a legáltalánosabb szerepe, mint az első olyan szerveknek, melyek a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjában lefektetett elveknek megfelelően minden helységben' megalakulva, ás mintegy a korábbi burzsoá önkormányzat helyére lépve, a legszélesebb demokratikus összefogás alapján egyesítették ma­gukban a helységek mindazon antifasiszta beállítottságú társadalmi és politikai erőit, melyek képesek és készek voltak arra, hogy a terület életét politikailag és igazgatásilag megindítsák és megszervezzék. A nemzeti bizottságok a Függetlenségi Front politikájának megvalósítására és az önkormányzat követelményeinek gyakorlati igényei alapján születtek meg akkor, amikor a helyi képviselőtestületek vagy még nem voltak életképesek vagy korábbi összetételük miatt a forradalom új eszmevilágának rendszerétől idegenek voltak. Nézetünk szerint a felszabadulást követő hónapokban a nem­zeti bizottságok kezében és szervezetében egyesült az államhatalmi és állam­igazgatási élet kettős vonala. Az államigazgatási féladatok gyakorlati végre­hajtására ekkor még nem szerveződtek meg (vagy újjá) azok a hivatalok, ame­lyek 1945 januárjától jogszabályokon alapuló korábbi munkakörüket már gya­korolni kezdték. A történetírói szemlélet éppen ezért nehezen tudja alkalmazni a finoman csiszolt jogi megfogalmazásokat 1944—45 fordulójának időszaká­ban, és ha nem akar a merev formalizmus vagy sematizmus hibájába esni, nem választhatja el élesen a helyi önkormányzat jogalkotó szerepét az önkormány­zatot irányító államhatalmi szervek intézményétől. Emiatt fonódik össze az első időkben a Nemzeti Bizottság, a Képviselőtestület, valamint mas igazgatási szervezet, és ezért hibát követ el az, aki mindezeket egymástól határozott cezúrával el akarja választani. A nemzeti bizottságok szerveződésének időszakában új jogszabályok még nem voltak érvényben, a régi jogszabályokat pedig a munkás-paraszt forra­dalmi diktatúra képviselői már nem kívánták alkalmazni. Ezért mondhatjuk, liogy a felszabadult nép forradalmi alkotó ereje teremtette meg a nemzeti bi­1 A felszabadulást követő fejlődés feltárásának szükségességét és egyben irányvonalá­nak lényegét Pach Zsigmond Pál tanulmánya tárta fel a Századok 1964: 1011—1052. olda­lain „Marxista történetírásunk fejlődésének problémái" címen, különösen az 1048—52. olda­lakon. A gazdasági, társadalmi, de főként a politikai élet kérdéseire a később idézendő mun­kák sora nem egy vonatkozásban világít rá. A most közölt tanulmányunk az élet megindu­lásának néhány problémáját Bihar megyei vonatkozásban tárgyaló nagyobb dolgozatnak •egyik fejezetét jelenti, amelynek adatai elsősorban a Debreceni Állami Levéltárban őrzött forrásokra támaszkodnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom