Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.
Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében J3 kezdő társadalmi-gazdasági viszonyok — lesz háttere és alapja mindannak, amit az alábbiakban a bihari közigazgatás megindulását vizsgálva, elmondani szándékozunk. 1 I. A néphatalom és a megyei önkormányzat szerveinek tevékenysége a) A nemzeti bizottságok A közigazgatás munkájának megindításában Bihar megyében is — csak úgy, mint az egész országban — közvetlenül a helyi nemzeti bizottságoknak volt a legáltalánosabb szerepe, mint az első olyan szerveknek, melyek a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjában lefektetett elveknek megfelelően minden helységben' megalakulva, ás mintegy a korábbi burzsoá önkormányzat helyére lépve, a legszélesebb demokratikus összefogás alapján egyesítették magukban a helységek mindazon antifasiszta beállítottságú társadalmi és politikai erőit, melyek képesek és készek voltak arra, hogy a terület életét politikailag és igazgatásilag megindítsák és megszervezzék. A nemzeti bizottságok a Függetlenségi Front politikájának megvalósítására és az önkormányzat követelményeinek gyakorlati igényei alapján születtek meg akkor, amikor a helyi képviselőtestületek vagy még nem voltak életképesek vagy korábbi összetételük miatt a forradalom új eszmevilágának rendszerétől idegenek voltak. Nézetünk szerint a felszabadulást követő hónapokban a nemzeti bizottságok kezében és szervezetében egyesült az államhatalmi és államigazgatási élet kettős vonala. Az államigazgatási féladatok gyakorlati végrehajtására ekkor még nem szerveződtek meg (vagy újjá) azok a hivatalok, amelyek 1945 januárjától jogszabályokon alapuló korábbi munkakörüket már gyakorolni kezdték. A történetírói szemlélet éppen ezért nehezen tudja alkalmazni a finoman csiszolt jogi megfogalmazásokat 1944—45 fordulójának időszakában, és ha nem akar a merev formalizmus vagy sematizmus hibájába esni, nem választhatja el élesen a helyi önkormányzat jogalkotó szerepét az önkormányzatot irányító államhatalmi szervek intézményétől. Emiatt fonódik össze az első időkben a Nemzeti Bizottság, a Képviselőtestület, valamint mas igazgatási szervezet, és ezért hibát követ el az, aki mindezeket egymástól határozott cezúrával el akarja választani. A nemzeti bizottságok szerveződésének időszakában új jogszabályok még nem voltak érvényben, a régi jogszabályokat pedig a munkás-paraszt forradalmi diktatúra képviselői már nem kívánták alkalmazni. Ezért mondhatjuk, liogy a felszabadult nép forradalmi alkotó ereje teremtette meg a nemzeti bi1 A felszabadulást követő fejlődés feltárásának szükségességét és egyben irányvonalának lényegét Pach Zsigmond Pál tanulmánya tárta fel a Századok 1964: 1011—1052. oldalain „Marxista történetírásunk fejlődésének problémái" címen, különösen az 1048—52. oldalakon. A gazdasági, társadalmi, de főként a politikai élet kérdéseire a később idézendő munkák sora nem egy vonatkozásban világít rá. A most közölt tanulmányunk az élet megindulásának néhány problémáját Bihar megyei vonatkozásban tárgyaló nagyobb dolgozatnak •egyik fejezetét jelenti, amelynek adatai elsősorban a Debreceni Állami Levéltárban őrzött forrásokra támaszkodnak.