Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.
AZ ÁLLAMI ÉLET MEGINDULÁSA A FELSZABADULT BIHAR MEGYÉBEN A már többszörösen megvert fasiszta haderőket üldözve, 1944 kora őszén a Vörös Hadsereg hazánk határaihoz ért: győzelmesen előrenyomuló csapatai nyomán a legelsőnek felszabadult országrészeken: a Tiszántúlon és a DunaTisza-közének déli részén 1944 októberében a felszabadult nép már megtette az első lépéseket Magyarország nemzeti újjászületésének útján. Tanulmányunk — egy nagyobb dolgozat részeként — e fejlődést az elsőnek felszabadult országrész egy jelentős területi egységének, Bihar megyének vonatkozásában s azon belül is elsősorban abból a szempontból kívánja vizsgálni: hogyan és milyen politikai feltételek között indult meg itt a közigazgatás működése s a felszabadulás első hónapjaiban hogyan sikerült megoldania a rá váró feladatokat. Olyan probléma ez, mely a megye korai felszabadulása, sajátos területi megosztottsága, haladó népi politikai hagyományai folytán különösen alkalmasnak látszik arra, hogy segítségével jobban megismerjük mindazokat a politikai problémákat is, melyek az elsőnek felszabadult országrészeken általában is jelentkeztek, s melyek jórészt még a később szabaddá vált területek fejlődésében is megfigyelhetők voltak. Bihar megye a Vörös Hadseregnek az Alföldre történt kijutása során, az október 6 és 27 közötti hadműveleteknek eredményeképpen szabadult fel. A felszabadulás pontos időpontja még az egyes községek esetében sem mindig rögzíthető: a sárréti járás területén például egy álló hétig folyt a harc, s volt a megyében község, mely többször is gazdát cserélt. A harcok persze sokhelyütt nemcsak az emberéletben, de az épületekben, a terményekben és az állatállományban is súlyos károkat okoztak; nem csekélyebb veszteséget idézett elő a visszavonuló fasiszta hadsereg által elrendelt kiürítés: mezőgazdasági gépek, élelmiszerkészletek elszállítása, sokhelyütt pedig a lakosságnak távoli falvakba való elhurcolása. Mindezen kedvezőtlen külső körülmények ellenére is, a felszabadult nép kibontakozó forradalmi öntevékenysége biztos támpontot jelentett abban a harcban, mely az élet újra megindulása érdekében Bihar megyében is — csakúgy, mint minden felszabadult országrészben — csakhamar érezhetővé vált. Ennek a harcnak fontos tényezője volt a közigazgatás folyamatos megszervezése: jelentette egyrészt helyileg is a szervezett újjáépítési tevékenység kezdetét, másrészt az egyes falvakat, városokat és az egész megyét szervezetten kapcsolta be az ország lassan meginduló s erősödő vérkeringésébe: abba a politikai, állami, gazdasági, kulturális újjáalakulásba, mely e hónapokban kibontakozva, a de-