Levéltári Közlemények, 35. (1964)
Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Kubinyi András: A budai vár udvarbírói hivatala, 1458–1541 : kísérlet az országos és a királyi magánjövedelmek szétválasztására / 67–98. o.
A budai vár udvarbírói hivatala 1458—1541. 81 ben — a Corvin Jánosnak adományozott családi uradalmakat igazgatta mint Corvin officialisa. 106 Az udvarbírók a felsorolt uradalomigazgatási feladatokon kívül olykor egyéb funkciókat is viseltek. Ezek azonban egészen más jellegű feladatokat jelentettek, és ezért a budai provizoratus történetével foglalkozó tanulmányban nem foglalkozhatunk velük. 107 Az eddigiekben foglalkoztunk a provizor illetékességi körével. Megállapíthatjuk, hogy az 1518/19-es törvény vagy a tényleges helyzetnek felelt meg, vagy pedig olyan jövedelmi forrásokat akart az udvarbíró felügyelete alá helyezni, amelyek egyszer már voltak az ő irányítása alatt. (Pl. Komárom.) Ez utóbbiak idekapcsolásánlak kívánsága nem véletlen, összefügg a rendek azon törekvésével, hogy az elzálogosított, vagy egyéb módon elidegenített királyi javakat visszaszerezzék. 108 (Ezáltal ugyanis egyrészt a királyi birtokokat bitorló bárók hatalmát akarták csökkeinlteni, másrészt az uralkodó nagyobb birtokok esettében — legalábbis elvben — több jövedelemihez jut, és így kevesebb adót köll megszavazni.) Valóban, a felsorolt birtokok nlagy része ekkor zálogban volt. 109 De a zálogba nem adott birtokok közül is ?a bácsi országgyűlések idején Munkács Bornemissza János, Tata és Komárom pedig Korlátkői Péter kezelésében voltak, akik megtagadták a váraknak a provizoratus számára való átszolgáltatását. 110 A budavári udvarbíróság keletkezésiének története ezek szerint a következőképpen rekonstruálható: Mátyás rögtön trórtralépése után — egy talán már régebben is meglevő, de alárendelt uradalmi tisztviselő funkciójának kibővítésével — a budai vár eltartására új hivatalt létesít. A feladat ellátásának megkönnyítésére felügyelete alá helyezi az eddig a budai várhoz adózó Jászkunságot, továbbá a csekély budai vártartományt (néhány conditionárius települést és egy-két falut) és néhány uradalmat. Az uradalmak és a provizoratus kapcsolata azonban még nem intézményes: más és más uradalmakat kezelnlek Budán kívül a különböző prövizorok. Csak a Jászkuniság tartozik kezdettől fogva az udvarbíró hatáskörébe. Az 1470-es évektől — most már állandó jellegűen — a Visegrádi—dömösi uradalmakat is a provizorátushoz oáatoljia Mátyás, 111 talán már azért, mert ebben az időben kezd kiéleződni a trónutódlás problémája, és ez szükségessé teszi Buda és a környező királyi uradalmak központosított megszervezésát Corvin János javára. A debreceni Hunyadi-uradalomnak a budai vártartománnyal való egyesítése már bizonyosan ezt a célt szolgálta. Lassan a köztudatban is elterjedt az, hogy a királyi uradalmak legfőbb jószágkormányzója a budavári provizor. Természetes tehát, hogy a renio6 1492: Dl. 37673. Egy perben a Nagylucsei örökösök bemutatnak olyan számadást, amely 1490. évi debreceni bevételeket is tartalmaz. 107 pj < piber Benedek a pannonhalmi apátság javainak kormányzója, Ráskai több megye főispánja, Fráter György kincstartó, végül több udvarbíró (Horváth Gergely, Ráskai, Bornemissza János, Athinai Simon és Fráter György) budai várnagy is. L. a Függeléket, a prövizorok jegyzékét. 108 Vö. pl. 1514: 2. te. Corpus Iuris id. kiad. 706. 109 Kovachicb: Supplementum ... II. k. 425—26. 110 Uo. 431. — Acta Tomiciana V. k. 22. — Úgy akarták egyesek megkerülni az így felmerült nehézségeket, hogy Bornemisszát akarták volna megtenni provizorrá, és így megtarthatja az uradalmat. („. .. nonnulli domini majores proposuerant medium hoc Maiestati Üli regié, ut facérét provisorem castri Budensis ipsum dominum Bornemissa, ut ita castra, •que nunc tenet, quiete retinere posset..." Acta Tomiciana i. h.) 111 Először csak hivatali perszonálunióként, de 1481-től állandóan. L. 69—73. j. ^ Levéltáti Közlemények
