Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1963-ban / 255–269. o.

256 Krónika A szolgáltatásokra (06. rovat: szállítás, közműdíj, posta, SZTK-járulék stb.) 1 137 814,02 Ft-ot használtunk fel. A központilag kezelt felújítási hitelből 1 451 792 Ft került felhasználásra. Ebből az összegből finanszíroztuk az Országos Levéltár filmtár és mélypince átépítési, az Esztergomi Állami Levéltár épületfelújítási, a Fővárosi Levéltár előző évről áthúzódó födémépítési, a Gyulai Állami Levéltár külső tatarozási, a Pécsi Állami Levéltár födémcsere tervezési és az OL Népidemokratikus Osztályának központi fűtés tanulmánytervezési költségeit. Beruházási hitelből 374 000 Ft volt a felhasználás. Ebből az összegből a felújítás alatt álló Esztergomi Állami Levéltár két helyiségét beállványoztattuk, az Országos Levéltár filmtára részére egy „Rielló" légkondicionáló berendezést, a restauráló műhelye részére nagyméretű iratok és térképek restaurálására szolgáló „Laminátor" gépet szereztünk be. Gazdasági ellenőrzésre — figyelembe véve a komplex vizsgálatokat is — valamennyi levéltárban sor került. A Levéltárak Gazdasági Hivatala a helyszíni ellenőrzések alkalmával főleg az állóeszköz- és készletgazdálkodást, a szakkönyvtárak nyilvántartását, a közületi beszerzésekkel és a magániparosok foglalkoztatásával kapcsolatos rendelkezések betartását tette vizsgálat tárgyává. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy a levéltárak zömében a gazdasági ügyeket e téren szakképzettséggel nem rendelkező dolgozók látják el, gazdálkodásuk — az igazgatók legtöbb esetben mindenre kiterjedő felelős számadói tevékenységét is •elismerve — eredményesnek mondható. Az Országos Levéltárban ez év folyamán a 16. számú raktár eddig beépítetlen részén elkészült a két szintre osztott új filmtár, amely hosszú időre megoldja épületen belül a pozitív filmek elhelyezését. Sajnos, a negatív filmek elhelyezését szolgáló vidéki filmtár ügye nem haladt lényegesen előbbre, pedig a Károlyi-levéltár páncélterme további filmdobozokat már nehezen tudna befogadni. A Fővárosi Levéltár a bazilikái raktárból a központi épületrészbe szállította át a budai levéltár iratait is, aminek eredményeként a városegyesítés (1873) előtti időből már nincsen a bazilikái egészségtelen raktárhelyiségben iratanyag. A bazilikái munkaszobák egészségügyi helyzetének megjavítására korábban előírt hatósági rendelkezések értelmében a Művelődésügyi Minisztérium beruházási vállalata 2 új fűtőkazán beállítását végezte el s ezáltal lehetővé vált az 1962-ben épített légtisztító berendezés üzemeltetése. A levéltár raktárterülete a Hess András téri épületben átvett 278 m

2-rel bővült, állványzata pedig 650 folyóméterrel növekedett. A vidéki levéltárak közül elsősorban a székesfehérvári elhelyezésében bekövetkezett kedvező változásról kell megemlékeznünk. A megyei tanács — a levéltár elhelyezését is részben szolgáló — épületét teljesen felújította, s ennek keretében a levéltár több helyiségét is átalakították, kifestették és új padlózattal látták el. Így a levéltárnak külön kutatóterme és minden dolgozónak tiszta, zavartalan munkalehetőséget biztosító szobája van. Ugyancsak a jobb munkakörülményeket kívántuk biztosítani Egerben egy vezetői szoba, Kecskeméten az eddigi 79 m

2 alapterületű közös irodahelyiségből leválasztott vezetői fülke kialakításával. Szolnokon és Szombathelyen parkettázást munkák folytak, Gyulán a levéltár épületszárnya külső falainak tatarozása történt meg, Győrött a központi fűtés bevezetésével az iroda előtere is használhatóvá vált. A raktározási helyzet megjavítására a Veszprémi Állami Levéltár egy 156 ni

2 alapterületű alagsori helyiséget-szerzett (használhatóvá tételére 1964-ben kerül sor), a zalaegerszegi pedig a jelenleg múzeumi célt szolgáló volt zsinagóga épületében kapott két kisebb (összesen 24 m

2 alapterületű) helyiséget. (Ezek azonban csak az újonnan begyűjtött iratok átmeneti elhelyezésére alkalmasak s így a levéltár elhelyezési gondjait lényegében nem enyhítik.) Szombathelyen a városi részleg eddig egy lakással közös bejáratát megszüntették. Mindezen részleges eredmények mellett akadtak negatívumok is. Székesfehérváron a. tavaszi áradás idején a városi alagsori raktárban feltört a víz, de az iratanyag károsodását sikerült megelőzni. Szegeden a volt párizsi áruházi épületben csőrepedés következtében az iratok egy részét víz árasztotta el s a mintegy 45 folyóméternyi súlyosan rongált anyagot (Csanád megyei közgyűlési jegyzőkönyvek és iratok) a restauráló műhely vezetőjének irányításával szárították és mentették meg. Egyes helyeken az épület tulajdonjogát élvező tanácsok meggondolatlan helyiségigényeikkel nem kis mértékben hátráltatják a levéltárak munkáját. Példaképpen a •sátoraljaújhelyi városi tanács eljárását említhetjük meg, amelyik az év elején igényt emelt a levéltár anyakönyvi raktárára s kárpótlásként cserehelyiséget ajánlott fel. Fél év múlva