Levéltári Közlemények, 35. (1964)
Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1963-ban / 255–269. o.
Krónika 257 visszakérte ezt a helyiséget, majd az év végén újabb cserehelyiséget ajánlott fel. Így az anyakönyveket az év folyamán 3 alkalommal kellett új raktárba költöztetni. Az év második felében a restauráló műhely megbízott szakembere meglátogatta a levéltárakat, megvizsgálta a raktárak levegőjének páratartalmát és nyilvántartásba vette a veszélyeztetett és rongált iratokat. Szervezeti változások. Személyi ellátottság 1963-ban említésre méltó szervezeti változás csak a területi felügyelet ellátásban történt. Ort János a levéltárigazgató-helyettesi és a selejtezési munkabizottság vezetésével kapcsolatos teendői miatt felmentést kapott a területi felügyelői megbízatás alól. Részben ebből kifolyólag, részben egyes felügyelői kerületek módosításának szükségességéből kiindulva a Levéltári Osztály Lakatos Ernő és Takáts Endre levéltárigazgatóknak adott területi felügyelői megbízatást. Jelenleg 7 levéítárigazgató lát el felügyelői teendőket: Lengyel Alfréd (Győr) a soproni és szombathelyi, Takáts Endre (Veszprém) a székesfehérvári és zalaegerszegi, Hadnagy Albert (Szekszárd) a kaposvári és pécsi, Lakatos Ernő (Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár) az esztergomi és kecskeméti, Oltvai Ferenc (Szeged) a gyulai és szentesi, Soós Imre (Eger) a miskolci és sátoraljaújhelyi és Komoróczy György (Debrecen) a nyíregyházi és szolnoki levéltárat patronálja. A levéltári terület 5 új státust kapott s ezzel a dolgozók létszáma 264-re emelkedett. Az egy főre jutó tényleges átlagbér összege 1855 Ft volt, azaz 38 forinttal magasabb az előző évinél s 8 személy részére sikerült újabb német nyelvpótlékot biztosítani. Az év folyamán Szedő Antal Munkaérdemrend, Sashegyi Oszkár, Karsai Elek és Oltvai Perenc a Szocialista Munkáért Érdemérem, Komoróczy György a Szocialista Kultúráért kitüntető jelvény és Szilágyi Gáborné a kiváló dolgozó kitüntetésben részesült. Bácskai Vera, Komoróczy György és Komjáthy Miklós megszerezték a történettudományok kandidátusa tudományos fokozatot. IIa Bálintot a Nemzetközi Népesedéstudományi XJnió (Union Internationale pour l'Étude Scientifique de la Population, Liege) tagjai közé választotta. A gyűjtőterület ellenőrzése. Iratbegyűjtés A Levéltári Osztály az elmúlt év folyamán statisztikai felmérést végzett abban az irányban, bogy az állami levéltárak ellenőrző munkája hány szervre terjed ki s ezek közül legalább egyszer hány irattárat látogattak meg. A felmérés szerint az Országos Levéltár 1731, a területi levéltárak 13 471, azaz az állami levéltárak összesen több mint 15 ezer ellenőrzendő szervet tartanak nyilván. Ennek azonban közel negyedét a különböző szintű tanácsi szervek, másik negyedét pedig a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alkotják. A,z előbbiek esetében a járási központi irattárak felállításával a községek ellenőrzését a minimálisra lehet majd csökkenteni, a termelőszövetkezetek látogatásának kérdésében (legfontosabb adataik a Nemzeti Bank fiókjainál, a tanácsok mezőgazdasági osztályain megtalálhatók) pedig még nem alakult ki egységes álláspont. Remélhető azonban, hogy az ellenőrzendő szervek száma országosan 6—8 ezerre szorítható le, ami egy-egy levéltár esetében 3—400 szervet fog jelenteni. Ennyi szerv 2—3 évenkénti ellenőrzését a levéltárak zavartalanul el tudják majd látni. Az elmúlt év folyamán az állami levéltárak több mint 3 ezer szervet kerestek fel. A begyűjtött iratok mennyisége 3848 s az iratanyag mennyisége az év végén 135 478 iratfolyóméter, vagyis 61 ezer folyóméterrel több, mint 1950-ben, a centralizálás évében volt. A begyűjtött iratok között nemcsak 1945 utáni, hanem régebbi fondókat vagy fondrészeket is találhatunk, így pl. az Országos Levéltár többek között a Parlamenti Múzeum, a Losonczy család, a Szt. László Társulat és az Angolkisasszonyok Rendfőnöksége, a Győri Állami Levéltár a megyei Gazdasági Egyesület (1900—1920), a helybeli Tanítóképző Intézet (1875—1944), a Zeneiskola (1881—1929) és a Pongrácz család iramait vette át. A Veszprémi Állami Levéltár tovább folytatta gyűjtőterületén a rendszeres iratfelderítést, melynek során feudáliskori községi bírói iratokat, felszabadulás előtti képviselőtestületi jegyzőkönyveket is talált. A Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár felderítő munkája során került elő Dömösd község XVII— XVIII. századi jegyzőkönyve és több község elveszettnek hitt iratanyaga, a Gyulai Állami Levéltár Békéscsaba város irattárában a nemzeti bizottsági és népi bizottsági iratokat találta meg. A szeged—baktói földosztó bizottság iratait a bizottság volt elnöke őrizte eddig és adta át g Levéltári Közlemények ,
