Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Lengyel Alfréd: A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában : különös tekintettel Győr thj. város igazgatására : II. rész / 233–252. o.

248 Lengyel Alfréd taszítását már az a körülmény önmagában is indokolta, hogy a hitleristák oldalán viselt, a tömegek előtt eleve gyűlöletes háború tartania alatt a kormány" egyetlen olyan lépést sem kockáztathatott, mely a belpolitikai helyzetet akár a legcsekélyebb mértékben is megrázkódással fenyegette volna, vagy akár a legcsekélyebb lehetőséget is biztosította volna a tömegek politikai véleményének megnyilatkoztatására. Ezt a kormány annál kevésbé kockáztathatta, mivel maga a közigazgatás hatalmas gépezete is hónapról hónapra nagyobb nehézségekkel küzdött. A háborús viszonyok — elsősorban a nagyobb városokban — új feladatkörök ellátását tették szükségessé, a sorozatos katonai behívások viszont számos szaktisztviselőt emeltek ki az egyes hivatalok, ügyosztályok íróasztalai mellől. — Győr thj. városinál pl. éppen ezen okok miatt kellett 1942 őszén az egész ügybeosztást újból megállapítani. Ennek strukturális vázát az; alábbiakban azért közlöm, mivel a felszabadulásig ez már lényegében nem változott és a háborús évek városigazgatása tekintetében sémaként mutatja egyúttal a hatáskörök megoiszlását, különleges differenciálódását. A polgármesteri hivatal mellett 15 ügyosztály működött a következő beosztásban:: I. Pénzügyi és fegyelmi ügyek (vezetője a helyettes polgármester), II. Városgazdasági ügyek (vezetője a városi főjegyző), III. Városfejlesztési, építési, tűzrendészeti, légoltalmi és kórházi' ügyek (vezetője tanácsnok), IV. Az I. fokú közigazgatási hatóság ügyei, árszabályozási és ellenőrzési ügyek (v. tanácsnok), V. Ipari, kereskedelmi és lakásügyek (v. tanácsnok), VI. Közellátási ügyek (v. tanácsnok) — ide tartozott a különálló közellátási hivatal is. VII. Közjogi ügyek (v. fogalmazókari tisztviselő, I. oszt. aljegyző), VIII. Üzemek ügyei

r közvilágítási, katonai és népmozgalmi ügyek (v. I. oszt. aljegyző), ide kapcsolódott a népmozgalmi hivatal is, IX. Személyi, szervezési, általános igazgatási ügyek (v. I. oszt. aljegyző), X. Szociálpolitikai, közjóléti, szövetkezeti, bajtársi szolgálati ügyek (v. I. oszt. aljegyző), XI. Műszaki ügyek (v. műszaki tanácsos), XII. Közművelődési, levéltári, könyvtári ügyek (v. fogalmazókari tisztviselő, ez esetben a városi főlevéltárnok), XIII. Közegészségi ügyek (v. a tiszti főorvos), XIV. Árvaszék (v. árvaszéki elnökként az egyik tanácsnok), XV. Tiszti főügyészi hivatal (v. a tiszti főügyész).

30 Az új ügybeosztás már súlyt helyezett arra, hogy a szoros értelemben vett közigazgatási jellegű ügyosztályok vezetői és helyettesei a fogalmazói státusból kerüljenek ki, akik a szükséges jogi képesítéssel és az előírt gyakorlati közigazgatási vizsgával rendelkeznek. A hatályba léptető határozat a felügyeleti jog gyakorlását is újból szabályozta, amennyiben kiegészítő részében kikötötte, hogy az I. fokú közigazgatási hatósági, az ár ellenőrzési, ipari, kereskedelmi, tüzel őelíátásí és lakásügyek feletti ellenőrzést — a kiadmányozási jog érintetlenül hagyásával — a helyettes polgármester végzL Minden más ügykör felügyeletét a polgármester a saját személyére tartotta fenn. 3. Mindezek a szimptómák nagyjából egyforma mértékben jelentkeztek mesternek a havonkénti működési jelentésekben és, a költségvetések indokolásaiban a hangzatos hazafias szólamok mögött az egyre tornyosuló bajokra és nehézségekre is rá kellett mutatnia, annak érdekében, hogy a közigazgatás új meg új feladatairól és problémáiról legalább a városatyák kellő tájékoztatást kapjanak. E jelentésekből világosan látható, hogyan nyomultak előtérbe egyre inkább a hatóság életében is a háborús problémák, hogyan terhelték túl, majd bénították végül meg a hatóságok egész munkáját. 1942-től kezdve a legnagyobb gondot a nyomasztó lakásínség és a mind erősebb kiesésekkel küszködő közellátás okozta, a városháztartás egyensúlyának viszonylagos fenntartását pedig a légoltalommal kapcsolatos, ugrásszerűen növekedő kiadások veszélyeztették. A vasúti szállítások elsősorban a honvédelem céljait szolgálták, a meglevő készletek viszont nagyobbrészt elfogytak. Az anyag- és emberhiány hétről hétre súlyosabb arányokat öltött, úgyhogy a hivatalos erőfeszítések is sorra meddő 30 GYÁL.: Polgármesteri iratok. IX. 51/1940. sz. o