Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Lengyel Alfréd: A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában : különös tekintettel Győr thj. város igazgatására : II. rész / 233–252. o.

A thj. város igazgatása a kapitalizmus korában 249 eredménnyel jártak. A társadalom terhére szervezett szegénygondozás az ada­kozások elapadása folytán a minimálisra csökkent, a légi veszélyeztetettség fokozódásával szembeni védekezés pedig már milliós összegeköt emésztett fel, melyeknek fedezetére államkölcsönöket kellett igénybe venni. 10. Mindezek a szimptómák nlagyjából egyforma miértékben jelentkeztek a városi törvényhatóságok életében és hasonló módon befolyásolták működésü­ket is. Eltéréseik inkább a háború utolsó időszakának hónapjaiban mutatkoztak — részben időbelileg, részben hatásfok szempontjából —, aszerint, hogy az egyes thj. városok mikor és mennyiben kerültek a közvetlen hadszíntér hatókörébe. — Győrött 1944. április 13-án következett be az első bombatámadás, amely a súlyos véráldoziatok mellett percek alatt döntötte romokká a város legna­gyobb, a lakosság ezreinek kenyerét 'biztosító iparüzemót (a Győri Vagon- és Gépgyárat) és teljesen áj föladatok élé állította a városigazgatás egész komp­lexumát. Á bombiatámadásoik eshetőségeire számító előkészítő rendszabályok ugyanis elégteleneknek bizonyultak s így hatósági vonalon is más alapokon kellett a preventív jellegű óvóintézkedésdket megtenni. Az elérendő cél kettős volt, amennyiben a közigazgatási apparátus táma­dás utáni beindításán kívül a rombol ásókkal kapcsolatos közigazgatási felada­tok folyamatos ellátásáról is gondoskodni kellett. Az első feladatcsoport kere­tében a polgármesteri határozat megkövetelte, hogy a légiriadók lefújása után a tisztviselők teljes létszámban jelenjenek meg munkahelyeiken, a közülük szer­vezett repülőbizottságok azonnal mérjék fel az okozott károkat és kötelessé­gükké tette, hogy a károsultakniak mindjárt a helyszínen adják meg a szükséges tájékoztatást a további teendőket illetően. A második csoportba tartozó fel­adatok ellátása céljából külön közigazgatási szervezet alakult, amely a követ­kező beosztásiban dolgozott: 1. általános irányítás, 2. személyzeti ügyeik, 3. haj­léktalanná váltak elhelyezése, 4. károsultak segélyezése, 5. károsultak élelme­zése, 6. szállítóeszközökről való gondoskodás, 7. munkaerők tárgyában történő intézkedés, 8. halottak eltakarítása, 9. helyreállítási munkálatok, 10. kártala­nítási eljárás, 11. pénztári és számvevőségi szolgálat. 31 Ilyen körülmények között a thj. városok Valóban polgári jellegű ügyinté­zése természetesen végleg a legszűkebb keretek közé szorult, jóllehet az akta­forgalbm ebben az időszakban sem csökkent jelentősebb mértékben. A restan­ciák növekedése azonban nagyon is másodlagos kérdéssé süllyedt, amikor a halál állandóan ott leselkedett az igazgatási centrumok feldúlt háza táján. — Győrött pl. a július hó 2-án bekövetkezett bombázás után ezeket jelentette a polgármester a közigazgatási bizottságnak: „a városi közigazgatást csaknem teljes egészében a támadás következtében felmerült sürgős és súlyos feladatok ellátására kellett beállítanom!" 32 — A kormányzat az egyre fokozódó nehézsé­gek tudatában már 1944 tavaszán engedményeket tett a vármegyék, városok, községek háztartási igazgatásának egyszerűsiítése tárgyában (a 2100/1944. M. E. számú, illetve a 610/1944. B. M. számú rendélet), de még ennél is fontosabb volt az a kormányrendelet, 'amely ugyanezen év szeptember 7-én lépett ha­tályba s a honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk felhatalmazása alap­ján úgy intézkedett, hogy az önkormányzati hatóságok testületi szervei — a thj. városokban tehát a törvényhatósági és közigazgatási bizottságok, valamint a 81 GYÁL.: Polgármesteri iratok. 4195/1944. sz. 32 GYÁL.: Polgármesteri iratok. 30/1944. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom