Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Lengyel Alfréd: A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában : különös tekintettel Győr thj. város igazgatására : II. rész / 233–252. o.

A fhj. város igazgatása a kapitalizmus korában 247 (építéséire, fordíthatja erejét."

27 — Az egymást követő rendkívüli intézkedések ,az önkormányzati jogkörök további korlátozására is igen jó alkalmat szolgálta titatinak és tudatosan készítették el a talajt a hadiállapot esetére megkövetelt .s lényegében teljesen központosított rendszer kiépítésére. Az 1939-es évben •esedékessé váltak volna a törvényhatósági választások, a kormányzat azonban jobbnak látta ezek elhalasztását. A törvényhatósági bizottsági tagságról szóló 1939. évi XIX. törvénycikk a közgyűlési tagok (póttagok) megbízatását egy (esztendővel meghosszabbította, úgy azonban, hogy ekkprra a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozása tárgyában életbeléptetett 1939. évi IV. te. értelmében a törvényhatóságok már kizárták a zsidóknak minősülő személyeket a közgyűlési tagok sorából. — Ilyképpen, ha lecsökkent létszámmal is, <de ugyanazok a bizottsági plénumok maradtak és működtek tovább a thj. városok kebelében, melyek a 30-as évek közepén nyerték megbízatásukat. Győrött az 1935. évben megválasztott tagság irányította a város ügyeit szinte egy évtizeden keresztül, miután az 1940. évi XXXI. te. újabb egy évre, majd az 1941. évi XIX. te. további intézkedésig prolongálta az önkormányzati hatóságok testületi szerveinek működését.

28 Ennek a törvényhatósági bizottságnak az eredeti összetétele a következő képet mutatta: kereskedő 19, iparos 19, gyárigazgató, bankigazgató, földbirtokos 10, egyházi személy 16, értelmiségi (orvos, ügyvéd, tanár stb.) 35, érdekképviseleti kiküldött'11, munkás származású tag (egy szociáldemokrata országgyűlési képviselő, egy szoc. dem. párttitka/, egy szakszervezeti titkár) 3. — összesen tehát 113 fő, akik mellett .még hivatalból 11, szakszerűségi címen pedig 7 személy gyakorolta tagsági jogát. A plénumnak ez az összetétele biztosítottja, hogy a városigazgatás 5 az egész várospolitika irányvonala szorosan a kormányzat célkitűzéseit és az uralkodó réteg sajátos érdekeit szolgálja. — A dolgozók életkörülményeinek javítására, helyzetének könnyítésére irányuló momentumok a döntésekben, ténykedésekben csak annyiban számíthattak figyelembe vételre, amennyiben azok nem keresztezték e körök politikai programját és a virilista, vagy egyéb jogon működő városatyák helyi vonatkozású, a legtöbb esetben altruistának legkevésbé sem nevezhető elképzeléseit. 2. S mindez fokozott mértékben vált érezhetővé a háborúba lépés esztendejétől (tehát 1941-től) kezdve, majd az önkormányzati korlátozások végső szakaszában, amikor a teljesen a németek járszalagjára került kormányzat a kinevezési rendszer legalizálásával biztosította a neki legmegfelelőbb személyeknek a közigazgatási apparátusba való beültetését. Az 1942. évi XXII. törvénycikk 2. §-a kimondotta, hogy „a fizetési osztályba sorozott és a fennálló szabályok szerint választás útján betöltendő vármegyei, városi és községi tisztviselői állásokat kinevezéssel kell betölteni".

29 A törvény indokolása ugyan utalt arra, hogy azt a szabályozást a rendkívüli állapotok követelik és 1947 végéig az amúgy is tervbe vett szervezeti javaslatok alapján ezt a problémát véglegesen rendezni kell; — az addigi fejlődés útjának vizsgálata azonban kétségtelenné teheti, hogy e végleges rendezés a törvényhatósági autonómiák teljes eltörléséhez vagy legalábbis' gyakorlati megszüntetésével egyenértékű intézményes korlátozásokhoz vezetett volna. De a választások addig is állandó elha27 Győr szab. kir. város költségvetése az 1940. évre. Győr, 1939. V. 1. 28 1944; őszén a 3180/1944. M. E. számú ren'delet függesztette fel a törvényhatósági bizottságok további működését. (Rend. Tára 1944. 1759. 1.) *> Magyar Törvénytár. JBpest.. 1943. 153. 1. , ft