Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Lengyel Alfréd: A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában : különös tekintettel Győr thj. város igazgatására : II. rész / 233–252. o.

A thj. város igazgatása a kapitalizmus korában 241 'ásat a magyar nagy- és középbirtok a Horthy-rendszerben is legsajátosabb ér«dekterületének tekintette: a városoknak, mint a megyék a faivak felé is nagy szerepet játszó igazgatási, gazdasági és politikai központjainak különleges hely.zete ezt a befolyást jelentősen csorbító tira volna. Arra természetesen a kormányzatnak külön gondja volt, hogy a törvény rendelkezéseibe burkolva, az eddiginél még intenzívebbé tegye ellenőrzési jogkörét és politikai befolyását. Már ezreket a célokat szolgálta a törvény ama intézkedése, amely a kisgyűlés intézmiényének beiktatásával lehetővé tette az önkormányzatnak a szorosiabb kézbentartását és a centralizáció további kiszélesítését. De még jobban kidomborodott ez a tendencia a törvényhatósági bizottság felaszíatási jogcímeinek a síkján, miután a reform-törvény már nemcsak az állam, illetve törvényellenes magatartás esetére adott felhatalmazást a kormányzatnak az ilyen lépések megtételére, hanem akkor is, ha a thj. város közgyűlése .„tartós munkaképtelenséggel" bajlódik, vagy a város gazdasági, vagyoni helyzetét válságossá tevő működést fejt ki. — A törvényihiatósági bizottságok politikai hatáskörének egyik fontos hatalmi eszköze volt korábban az úgynevezett felírási joguk. A változott körülmények között azonban az elleinállásniaik ez a formája inkább csak engedménnyé módosult, hogy ti. az állami akarat egységének biztosítása érdekében felhívhatják a kormányzat figyelmét a felsőbb hatóságok részéről kiadott esetleges ellemtlétes rendelkezéseikre. — Ugyancsak ide kell sorolni ,a közigazgatási gyakornokok kinevezési jogának a belügyminiszterre való átruházását, mert ennek következtében a szakszerűség kétségtelenül igen indokoltan hangoztatott előtérbe juttatásának örve alatt meglazultak a közgyűlési tagok és megválasztandó tisztviselők közötti — sokszor tartós lekötelezettséggel járó — kapcsolatok és a helyi érdekek érvényesítése, a pártfogolt jelölteknek a közigazgatási apparátusba való bevitele is lényegesen nehezebb feladatot jelentett. A közigazgatás rendezéséről szóló törvény végrehajtásáról számos részrendelet gondoskodott (3000/1929., 3644/1929., 41—43/1930., 286/1930. B. M. ein.), de ezekkel szinte egyidejűleg jelent meg a közhivatalok és közintézmények ügyrendjét szabályozó 5500/1929. M. E. számú rendelet is, amely ugyancsak sok munkát adott az egyes törvényhatóságoknak. Különösen Győr esetében jelentett az új jogszabály komoly megterhelést, mivel a város hivatalainak addigi ügykezelése — egységes szabályrendelet hiányában — csupán különböző polgármesteri, illetve tanácsi határozatokra, valamint a több évtizedes gyakorlat tapasztalataira épült fel. Az újonnan alkotott ügyrendi (kezelési) szabályrendelet a polgármesterre bízta a városi hivatalok eljárásának közvetlen felügyeletét és felhatalmazta, hogy bármelyik- hivatal ügy-, pénz- és anyagkezelését bármikor, de évenkint legalább egyszer megvizsgálja. - A felügyeleti vizsgálatoknál különösen az alábbi szempontokra kellett kiterjeszkedni: 1. megfelelő-e a hivatalos helyiség és felszerelése, 2. nincsenek-e kifogások az ügyvitel külső rendje (iktatás, expediálás, irattári kezelés, határidő nyilvántartás, kézbesítés, hivatalos órák betartása) ellen, 3. milyen az ügyvitel belső rendje (hivatalvezetés, ügyintézés törvényszerűsége és gyorsasága, hátralékok számonkérése), 4. előírásszerűen folyik-e a törvények, rendeletek végrehajtása, 5. rendben vannak-e a különféle nyilvántartások, s 6. a szabályzatoknak megfelelően történik-e a hivatali pénzkezelés, számvitel, valamint a rovancsolás. Az ügyvitel (ügykezelés)- lényegét a célszerűségi szempontok figyelembevételével a szabályrendelet 6. §-a foglalta magában, amely a következőket rögzítette: „Minden hivatali alkalmazottnak az ügyek intézésénél fegyelmi felelősség terhe mellett különösen az alábbi elveket kell szem előtt tartania: a) az elintézés jó, gyors és lehetőleg végleges legyen, b) i. végleges elintézés előkészítéséhez szükséges előzetes tárgyalások lehetőleg az írásbeliség mellőzésével foganatosíttassanak, c) a gazdaságosság elve a legteljesebb mértékben érvényesüljön^ vagyis az elintézés anyagot, munkaerőt és munkaidőt az okvetlenül szükséges mérven túl igénybe ne vegyen."

21 A továbbiakban az ügyrend részletesen taglalta azokat a teendőket, 21 Szabályrendelet Győr sz. kir. város hivatalainak ügyrendjéről. 3.1. Levéltári Közlemények