Levéltári Közlemények, 35. (1964)
Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Lengyel Alfréd: A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában : különös tekintettel Győr thj. város igazgatására : II. rész / 233–252. o.
242 Lengyel Alfréd amelyek az iktatással (a 20. § pl. szükség esetén megengedte az alszámos rendszer alkalmazását), az ügyek érdemleges elintézésével, az elintézett ügyiratok kezelésével, irattározásával,, levéltárba szállításával, valamint a köz- és kisgyűlések, úgyszintén a különböző bizottságok elé tartozó ügyeknél követendő ügykezelési eljárásokkal voltak kapcsolatosak. " Az érdemi ügyintézést illetően a szabályrendelet kimondta, hogy a mindenkori ügybeosztást a polgármester állapítja meg, de ezt a követelményeknek megfelelően részben, vagy egészben bármikor megváltoztathatja. Az előadók a részükre kiadott ügydarabokról munkakönyveket vezettek és az elintézésekről a beérkezés sorrendjében, illetve a sürgősség figyelembe vételével kellett gondoskodniuk. Az elintézési tervezetek (fogalmazványok) • kiadmány alakjában és mindjárt a szükséges példányszámban készültek, az ügyrend 35. §-ában részletezett szerkesztési szabályok szerint. A határidős és függőben tartandó ügyekről külön nyilvántartásokat kellett felfektetni. A végleges elintézés tényét a munkakönyv megfelelőrovatába bevezetett keltezési bejegyzés igazolta. A városigazgatás ügybeosztása Győrben az új helyzet alapján a következők szerint módosult: a főjegyzőnek, a polgármester állandó helyettesének hatáskörébe tartoztak a személyi, szervezeti, közjogi, honosítási, elbocsátási, vízjogi és sajtóügyek, az anyakönyvi felügyelet, a színészet és a mozgóképszínház;: az első tanácsnok intézte a városi pénzügyeket, illetőségi kérdéseket és irányította a városi üzemek működését; a második tanácsnok egyúttal árvaszéki elnökként is ténykedett s ügykörébe tartozott a közgazdaság, az ipar és kereskedelem, valamint az építkezések ügyeinek intézése; a harmadik tanácsnok vezette a közigazgatási ügyosztályt és ellátta az elsőfokú hatósági teendőket (iparhatósági,, egészségügyi, állategészségügyi, vásári és piacrendészeti ügyek stb.); a negyedik tanácsnok a szociálpolitikai- ügyosztály vezetésével volt megbízva, de hozzá tartoztak ezenkívül a közkórházi, köztemetői, vallás- és közoktatási, testnevelési, köz- és állategészségügyi, közvágóhídi ügyek ötödik tanácsnok a. városi gazdasági hivatal vezetése mellett felügyelt a város ingó és ingatlan vagyonára és ellátta a mezőgazdaság, erdészet, halászat, közfásítás, parkosítás,, köztisztaság, közvilágítás, valamint a közlekedés körébe tartozó feladatokat. — A felsorolt főtisztviselők mellé segédkezésre, illetve helyettesítésre aljegyzők. voltak beosztva a szükség szerinti létszámmal. 22 Mindezek az intézkedések és különösen a város ügyrendi szabályrendeletének a bevált gyakorlati tapasztalatokra támaszkodó ügykezelési újításai — lokális viszonylatban — bizonyos mértékig egyszerűbbé tették a korábbi ügymenet bonyolultságát, de álüalánoisságban már a reformtörvény alkalmazásának kezdeti időszakában is nyilvánvalóvá vált, hogy egyrészt a középfokú közigazgatás számos vonatkozásában maradtak rendezésre szoruló problémák válasz nélkül, másrészt olyan rendelkezések léptek életbe, amelyek idővel a bürokratizmus elburjánzását és végső fokon a minisztériumok munkájának felesleges, túlterhelését idézték elő. — Megkésve ennek tudatára ébredt a kormányzat is, mert már 1931 elején kiadta 370/1931. M. E. számú rendeletét, a közigazgatás egyszerűsítését előkészítő munkálatok megszervezéséről és a képviselőházban is visszatérőleg történtek olyan értelmű megnyilatkozások, hogy az új törvény nem tud lépést tartani a mindennapi élettel és eljárási, valamint szervezeti vonalon további szabályozásokat kell eszközölni. 6. Az eljárási jog területén sok tekintetben bizonytalanság uralkodott. Tisztázatlan volt — többek között — a hatósági fokozatok és a különböző hatáskörök kérdése. De talárt még több zavart okozott az a körülmény, hogy bár az 1929-es törvény megszüntette a kétfokú fellebbezés lehetőségét, 50. .§-ávaí 22 Győr szab. kir. város évkönyve. 1930. 29—30. (Hiv. Ért. 1930—1933. köt.)
