Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Lengyel Alfréd: A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában : különös tekintettel Győr thj. város igazgatására : II. rész / 233–252. o.

A thj. város igazgatása a kapitalizmus korában 239'' rákban és kerti lugasokban várta sorsa jobbra, fordulását.

20 — De a szociálpolitikai ügyosztály is csak arról számolhatott be a törvényhatósági bizottságnak, hogy a nyomasztó gazdasági helyzet és a munkanélküliség egyre súlyosabbban érezhető. 5. Ilyen körülmények között és előzmények után került sor a törvényhatóságok működlésének immáron átfogó, a gazdasági részintézkedések után elsősorban szervezési-politikai vonatkozásokban is végleges szabályozására, az 1929. évi XXIX. törvénycikkre. Ez sem volt sajátlagosan városi törvény: az alapvonalaiban változatlanul egységesként kezelt törvényhatósági közigazgatást továbbra is egységesen szabályozta, tudatosan nem véve figyelembe városok és megyék eltérő vonásait. A rendezés célja — az előzményeik után nem is meglepő módon — a törvényhatósági szintű közigazgatás további erős centralizációja volt. annak érdekében, hogy a nagybirtok és nagytőke immár teljesen restaurait és a választójog erős szűkítésével országos politikai vonatkozásban már amúgy is megerősített uralmát most a törvényhatóságok vonatkozásában is megerősítse, mégpedig elsősorban olyan formában, hogy az igazgatás hatékonysága növeltessék, az a törvényhatósági önkormányzat részéről a lehető legkisebb mértékben befolyásokassék s a központi igazgatás kezében ne csak minél engedelmesebb (erről a törvényhatósági bizottságok Összetételének a megszűkítect választójogon kívül még más, alább ismertetendő erős befolyásolása már gondoskodott) hanem minél gyorsabban működő eszköz is legyen. Ennek a törekvésnek jegyében a törvény megszüntette a városi tanácsot, ügyeit (a kisgyűlésiek kivételével) a polgármester hatáskörébe utalta, mert ezáltal az igazgatási gépezet működését is viszonylag meggyorsította, önkormányzati szempontból ez a hatáskör kiterjesztés annyit jelentett, hogy a polgármester intézkedési joga és felelőssége az. alispánéval egyenlő szintre emelkedett és a város első tisztviselője a törvényhatóságnak egyben gazdálkodó szervévé is vált. De folytatva a vármegyével való összehasonlítást, az új törvény aliapján úgy jellemezhető a polgármester elsőfokú igazgatási hatásköre, hogy az tulajdnoképpen az alispáni és főszolgabírói hatáskör elemeiből tevődött össze (leszámítva persze a községek és megyei városok felügyeletével, ellenőrzésével kapcsolatos ügyeket), a másodfokú hatáskör pedig a szoros értelemben vett igazgatási, illetve olyan ügyekre terjedt ki, amelyek nem voltak rendészeti vonatkozásúak. Ez utóbbiakat ugyanis a m. kir. rendőrség látta el a városok viszonylatában. Ugyancsak újszerű és az ügyintézést egyszerűsítő rendelkezése volt a törvénynek a kisgyűlés megszervezése, mely a nagy létszámú és ritka ülésezései miatt nehézkesen működő közgyűlés ügyköreinek legnagyobb részét vette át, így többek között a fellebviteli jogkört is. Korlátozást a törvény csupán a vagyoni természetű ügye'k tekintetében eszközölt, amennyiben az 50 000 pengőn felüli értékek esetében továbbra is a közgyűlés maradt az illetékes. Üléseit a kisgyűlés a főispán elnöklete alatt tartotta és tagjai a következők voltak: a polgármester és helyettese, a főjegyző, a közgyűlés által választott két tanácsnok, a tisztifőügyész, a tiszti-főorvos és a törvényhatósági bizottság 15%-ánál, de legfeljebb 24 főnél nem több bizottsági tag, kiknek 3/4-ed részét a közgyűlés választja, 1/4-ed részét pedig a főispán nevezi ki. A törvény a itihj, városok közgyűlési plénumának, a törvényhatósági bizottságnak összetételét is megváltoztatta, amennyiben a tagság 1/5-ének erejéig (a. Győr szab. kír. város Hivatalos Értesítője. 1928. 2. sz. 27.1.