Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Lengyel Alfréd: A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában : különös tekintettel Győr thj. város igazgatására : II. rész / 233–252. o.

238 Lengyel Alfréd pamama is sürgette a felülről jövő mielőbbi beavatkozást, arról nem is beszélve, hogy mindez nem egy város financiális egyensúlyának teljes megbomlására is vezetett. A törvény 48. §-a alapján a belügyminiszter, illetve vele egyetértve a pénzügyminiszter felhatalmazást kapott, hogy az önkormányzati testületek háztartását, közintézményeinek, üzemeinek, vállalatiainak gazdálkodását, továbbá a pénzkezelés és a számvitel módját kiküldött közegei által bármikor megvizsgáltassa és tőlük mindezekre vonatkozólag felvilágosításokat, jelentéseket kérjen. Azokra az esetekre pedig, ha az önkormányzati testületeknek nincsen jóváhagyott költségvetésük, vagy annak keretén túl gazdálkodnának, illetve háztartásuk, üzemi gazdálkodásuk rendbehozása azt megkövetelné, jogot nyert a belügyminiszter, hogy a minisztertanács hozzájárulásával pénzügyi ellenőrt küldjön ki. Ennek jogkörét részleteiben esetenként a minisztertanács állapította meg, de felhatalmazása arra mindenképpen kiterjedt, hogy a költségvetéstől eltérő, avagy azt túllépő kiadások utalványozása ellen óvást emeljen. Ugyancsak messzemenő ellenőrzési jogkört biztosított a törvény a belügyminiszternek azáltal, hogy szükség esetén; 1. az önkormányzati testületek igazgatási szervezetük kiépítésére, pótlására, a személyzeti létszám apasztására, gazdálkodásuk, pénzkezelésük és számvitelük módjának megfelelő szabályozására kötelezhette; 2. az önkormányzati testületeik bármilyen alakban működő, nem gazdaságos, vagy nem közszükségletet szolgáló üzemének, vállalatának, intézetének korlátozását, . átalakítását,, összevonását, vagy megszüntetését elrendelhette. A törvény egyúttal gondoskodott a városi gazdálkodás egyszerű ellenőriz1 heteséről is. Ettől kezdve ugyanis a thj. városoknak a törvény végrehajtási utasításában rögzített séma szerint kellett évi költségvetésüket elkészíteniök, miáltal a statisztikai adatgyűjtés lehetőségein túlmenőleg, az összehasonlító ellenőrzésekre is bőséges alkalom kínálkozott. Az új minta nyolc költségvetési csoportot állított fel, a következő sorrendben: I. Általános igazgatás. II. Közegészségügy. III. Közoktatás, közművelődés, vallásügy. IV. Szegényügy és népjólét. V. Közólalmezés. VI. Városépítés. VII. Vagyonigazgatás. VIII. jriitelügy. A felterjesz• tendő költségvetés kiegészítő részeként azonkívül a thj. városok önálló vagyonkezelésű intézményeinek (üzemeinek), alapjainak háztartási előirányzatát is el. kellett készíteni, így pl, Győr esetében a jégmű, a hirdetési vállalat, a téglagyár, a mozgószínház, a szabályozási, a tisztviselő-jóléti és szegényalap külön költségvetését, ami a múlttal szemben komoly munkatöbbletet is jelentett az érintett szakhivatalok számára. De az önkormányzatot érintő s részben adminisztratív jellegű hatásköri megszorítások mellett kétszeres súllyal nehezedtek a thj. városok financiális helyzetere azok a konkrét pénzügyi vonatkozású intézkedések, esecemkéríti hitelkeret-szűkítések, amelyeik a városigazgatást irányító tanács számára a megoldandó feladatok tömkelegében egyre nehezebbé tették a konkrét teendők kijelölését. Győrött a városfejlesztés sürgetőbb jellegű követelményeinek (kórházbővítés,, fertőtlenítő intézet, mentőállomás létesítése, kislakásépítési akció indítása, autóbusz forgalmi hálózat sűrítése) kívántak eleget tenni, de a nincstelen lakosság tömegeinek közvetlen életszínvonal-emelkedése tekintetében inkább csak látszatjavulást lehetett tapasztalni. — A polgármesteri jelentések hivatalos adatai szerint a városi proletariátus jelentős része továbbra is egészségtelen, kiürítésre ítélt szükséglakásokban volt összezsúfolva, 62 család pedig istállókban, fáskam-