Levéltári Közlemények, 35. (1964)
Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei / 207–232. o.
A magyar állami műszaki szervezet kezdetei 225 a város belterületén kívül fel kellett tüntetniök a város egész határát, művelési ágak szerint részletezve s külön feltüntetve a termelési módozatokat is. Ebbe a rendeletsorozatba tartoznak a horvátországi város-ok és az érseki birtokok kötelező felméréséről és térképezéséről szóló rendelkezések is. Hasonlóképpen nem állhatott meg az osztrák gazdaságpolitika a telepítés •ós a gazdasági reformok problémakörénél sem. A gazdaságpolitikai program ennél sokkal szélesebb perspektívája volt s kiterjedt lényegileg az ország valamennyi gazdasági vonatkozására. Ezek között elsőrendű fontosságúak voltak a közlekedéspoltikai kérdések. 13 *! 1 * Ezek helyes megoldásától, a régi, elmaradt állapotok felszámolásától függött nemcsak az ország s ezen keresztül az egész birodalom katonai biztonsága, hanem — s a század második felében már ez volt az irányadó — a gazdasági reformtörekvések gyakorlati eredményeinek hasznosítása, az ország kereskedelmi eletének új állapokra való helyezése is. E közlekedéspolitikai kérdések természetesen nem csupán a kamarai birtokokat érdekelcék: országos érdekűek voltak s a bennük való részvétel, anyagi hozzájárulás valamennyi közületre kiterjedt. A közlekedéshálózattal (utak, hidak, töltések, árkok), valamint a folyószabályozással kapcsolatos kérdéseik legfőbb intézésével, országos viszonylatban, a .Helytartótanács volt megbízva, mely ezen megbízatásának elsősorban a vármegyék útján kívánt eleget tenni. 65 Tekintettel azonban arra, hogy ezek a szervek általában csak a század utolsó évtizedeiben, — legfeljebb a hetvenes évektől — rendelkeztek megfelelő műszaki személyzettel, e munkálatok végrehajtásának oroszlánrészét a legtöbb esetben a kamara mérnöki személyzete végezte el, még afekor is, ha. a munkálatokban érdekelt földterület nem tartozott a kamara közvetlen irányítása alá. A közlekedéspolitikával kapcsolatos kérdések (folyam.szabályozás, csatornázás, lecsapol ás, útépítés) megoldásának szüksége természetesen már korábban is felmerült, azonban csak szórványosan, elsősorban katonai vonatkozással kapcsolatban. 66 Tárgyalták e kérdéseket a század első felének •országgyűlései is, törvényeket is alkottak erre vonatkozóan, azonban — bár különböző bizottságok munkaterveiben is szerepeltek — gyakorlati megvalósításukra azonban még ekkor alig került sor. 67 A 60-as évek kereskedelempolitikájának gerincét alkották azok a folyamok, melyeken az áruszállítás gyorsan ós minimális költséggel lett volna lebonyolítható, — ha azok megfelelő állapotban lettek volna. Elsőrendű feladattá vált tehát a folyamszabályozás, a magyar folyamrendszernek bekapcsolása a birodalom bel- és külkereskedelmi közlekedési hálózatába. E munkálatok bevezetéseként az uralkodó az egyes megyék szabályozatlan folyói, ill. kiöntóses területei felől óhajtott tájékozódást nyerni, majd részletes térképek és leírások készítését rendelte el ezekre vonatkozóan. Kezdetben ezen a területen is külföldi, elsősorban olasz és francia vízimérnökök munkába állítását tervezték, mivel ilyen szakképzettségű mérnökök Magyarországon Míkoviny halála óta nemigen voltak. 08 Külföldi mérnökök alkalmazása és állandó 64a Ezekre Kosáry i. m. II. 176. skkl. * 5 Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács gazdasági és népvédelmi működése III. Károly korában. Bp. 1933. 42. skkl. 66 Márczali Henrik: Magyarország- II. József korában. Bp. 1882. I. köt. 107. skl. 67 1715—1722, 1723, 1751. évi országgyűlések. Az utóbbiak 122. ill. 14. tc.-e a folyók hajózhatóvá tételére vonatkozóan intézkedik. 68 Fremault (Frimaut) mérnök munkájára von. Tenk Béla: A vízszabályozások Tolna vármegyében a XVIII. században. Pécs 1936. j(y Levéltári Közlemények
