Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei / 207–232. o.

226 Tóth Andrásné Polónyi Nóra foglalkoztatása a megoldandó problémák méretei és az ezzel járó komoly anyagi megterhelés miatt a gyakorlatban nehezen volt keresztülvihető. Egyszerűbbmegoldásnak kínálkozott, a rendelkezésre álló s a kérdésben közvetlenül érdekelt megyék mérnökeit igénybe venni, valamint a*kamara elnöki karának kibővítését lehetővé tenni, vízépítésben is jártas, bár kevesebb tapasztalattal rendelkező magyarországi szakemberekkel. Ezek a meggondolások eredményezték a kamara mérnöki testületének ismételt gyarapítását s a század hatvanas éveiben Hubert Zsigmond, valamint Böhm, Ferenc mérnököknek a kamara állandó alkalmazottai közé való felvételét. Az 1765-ben kinevezett Hubert Zsigmond, korábban katonai építési tiszt, Kovács. János utódaként került a kamara szolgálatába.

69 Hubert csakhamar kiváló szakértelemre tett szert a vízépítés területén. Közreműködésével folytak le éveken keresztül az összes magyarországi folyamszabályozások, sőt több esetben a birodalom egyéb országainak hasonló jellegű munkálataiban is vezető szerepet vitt.

70 Szakértelmét anyagi és erkölcsi elismerésben részesítették: 1768-ban kiemelt fizetést kapott,-majd cs. és királyi tanácsosi címmel tüntették ki.

71 Éppen széles körű elfoglaltsága miatt a gyakorlatban hamarosan kivált a magyar kamara kötelékéből és az udvari kamara szolgálatában állva később már csak mint szakértő vett részt a magyarországi vízépítési munkálatokban.

72 A tervező és kivitelező munkát átvették a keze alatt felnőtt fiatal mérnökgeneráció tagjai.. A gazdaság- és közlekedéspolitikai kérdések megoldásában egyaránt fontos szerepet játszott a magyarországi mocsárvilág felszámolása. Ezen a területen végzett a kamara szolgálatában kiváló munkát Böhm Ferenc, a tatai Eszterházy-uradalom mérnöke.

73 Hírnevét főleg a dunántúli részeken végzett munkálataival alapozta meg: folytatta Mikoviny Tata környékén megkezdett lecsapolási munkáját, majd irányította a Pozsony megyei csádi, a Pápa közelében levő Teucht-mocsár, valamint a Székesfehérvár környékén levő különbözőmocsarak és a Győr megyében található mocsárvidék kiszárítását. Ezek utánbízta rá a kamara a Fehér megyei Sárvíz szabályozását. Nagy szakértelemmel,, elméleti és gyakorlati tudással végezte munkáját s nem rajta múlt, hogy a munkálat befejezése nem az ő nevéhez fűződik.

74 E két, kamarai szolgálatban működő s elsősorban vízépítéssel foglalkozó mérnök nevének megemlítése természetesen korántsem jelenti azt, hogy rajtuk kívül a következő években nem dolgozott kamiarai szolgálatban említésre méltó' vízépítő szakember. A hetvenes évek műszaki vállalkozások terén megnyilvánuló nagy fellendülése ebben a vonatkozásban is sok új tehetséggel gazdagította állami mérnökeink sorát, akiken főleg (a vízi mérnöki tevékenység területén)' most már a helytartótanács is osztozott a kamarával. Teljes névsoruk felsorolása túllépné e tanulmány kereteit: csupán a példa kedvéért említjük meg Kiss; József és Gábor vízimérnökök nevét. 69 Prot. cons. cam. 1765. febr. 15. alatt Hubert mínt kamarai mérnök kér napidíjat.. 70 A Duna, Tisza, Maros, Szamos, Vág folyók egyes szakaszain végzett szabályozási munkákat. Saját feltalálási! vízigépéről (machina hydraulíca): Prot. cons. can. 1767. jan. 5.,. tiroli megbízatása: Prot. cons. cam. 1768. ápr. 29. 71 Prot. cons. cam. 1768. nov..28. 72 Prot. cqns. cam. 1769. március, okt., 1770. aug. 73 Az 1. sz. jz.-ben említett biográfiák közül említésre méltó Sárközy Imrének Böhms Ferencről szóló beszámolója (Bp. 1897. XVI. évf. 139. skk. 1.) és Tenk i. m. 17. skkl. 74 A folyamatban levő munkálatokra vonatkozó jelentése Prot, comm. mixtarum IL. Irreg. 1772. jún. 13.