Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei / 207–232. o.

A magyar állami műszaki szervezet kezdetei 209 rolásával.

3 A politikai-gazdasági jellegű intézkedések következményei műszakiszervezeti vetületben általában valamivel később jelentkeznek, ezért kellett >ebben az esetiben is a műszaki vonatkozásai korszakhatárt körülbelül egy évtizeddel későbbi időpontban megállapítani. A második korszak 1788-ban — az Építészeti Igazgatóság (Directio in hydnaulicis et aedilibus per Regnum Hungáriáé parttesque eidem annexas) alakításával — záródik. Az ekkor életre hívott új hatóság már pontosan meghatározott keretek között, közel száz főnyi szakképzett személyből álló szervezettel, irányította több mint fél évszázadon keresztül a közmunka- és közlekedésüggyel kapcsolatos összes műszaki munkálatokat. E szervezet létesítésének és működésének története mia már ismeretes.

4 Hiányzott azonban mind ez ideig azoknak a gyökereknek a rendszeres feltárása, melyekből ez a hajtás kisarjadzó«. Jelen tanulmány ennek a célkitűzésnek igyekezett eleget tenni.

5 I. A török hódoltság alól felszabadult Magyarország, melynek erőforrásaihoz a Habsburg gyarmatoisító politika messzemenő terveket és vérmes reményeket fűzött, valójában minden tekintetben az elmaradás, a visszafejlődés messzire kiható végzetes nyomait mutatta. A 16. és 17. század kettős elnyomása és kizsákmányolássá visszavetette •országunkat: Hunyadi Mátyás európai nagyhatalmak közé számító Magyarországa a 18. században fejlődésében Európa nyugati országaihoz képest messze elmaradt.

6 3 Gazdaságpolitikai részletkérdések irodalmát L: Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. II. köt. Bp. 1954. 172. skkl. — A korszakelhatároíásra uo. 174. 1. 4 Ember Győző: A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata. (1788— 1867.) Levéltári Közlemények 1942—45. {XX—XXIII.) 345. skkl. 5 Dolgozatunk megírása során a magyar kamara és a helytartótanács keretében végrehajtott műszaki munkálatok közül a dolog természete következtében elsősorban és főként a kamarai műszaki szervezettel, ill. munkálatokkal foglalkoztunk. Ennek indokai a következők : a) a műszaki munkálatok megindulásakor (1686-tól) kizárólag a kamara intézkedett ebben az ügykörbén; a helytartótanács csupán 1724-ben alakult meg. b) a kamara e kezdeti szervezeti előnyénél fogva a század utolsó negyedéig elsősorban volt hivatva az ügykör ellátására; c) az Építészeti Igazgatóság, ez első műszaki ügykörrel rendelkező önálló országos hivatal szintén a kamarai ügykörből fejlődött ki. Hasonlóképpen megjegyzendő, hogy a dolgozat csupán azokkal a műszaki munkálatokkal ill. műszaki szakemberekkel foglalkozik, melyek, ill. akik az állami műszaki szervezet kialakításában, ill. a kialakítást szükségessé tévő okok előidézésében lényeges szerepet játszottak. A dolgozat célja ugyanis nem egyes részletek, ill. életrajzi adatok tisztázása volt, hanem azoknak az összefüggéseknek megvilágítása, melyek következtében szükségszerűen jött létre az állami műszaki szervezet. , A részletkérdések tisztázása csupán ezen elvi alapvetés után lesz lehetséges. 6 Erre általában Acsády Ignác: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Bp. 1896. (M. Stat. Közlemények Űj folyam 12. k.) és Szabó István: A magyarság életrajza. Bp. é. n. 5 Levéltári Közlemények