Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - KRÓNIKA - Varga Endre: Föglein Antal (1876–1964) / 140

138 Irodalom azonban már kevésbé tudjuk elfogadni, hogy a jobbágyparasztság földdel való ellátottságánál és társadalmi tagozódásánál egyenlő súllyal vegyük számba az úrbéres és nem úrbéres természetű földbirtokot. Ez majdnem olyan túlzás, mintha a kapitalizmus idején a parasztság földbirtokviszonyainak vizsgálatánál a paraszti földtulajdon mellett egyenlő értékű birtokként vennénk számba a részes művelésű, vagy haszonbéres földeket. A földbirtok jogi természetének mindkét esetben el nem mellőzhető, alapvető jelentősége van, amit külön bizonyítanunk talán felesleges is. Újból hangsúlyozzuk, hogy a Sándor Pál által végzett újabb kutatásoknak és az általa tett megállapításoknak igen nagy a jelentőségük. Annál is inkább, mert a XIX. századi magyarországi földbirtokviszonyok tisztázása csakis azon az úton és módszerekkel lehetséges, amelyen ő jár és amelyet ő alkalmaz. Semmire sem megyünk üres, adatok nélküli, elméleti fejtegetésekkel, előregyártott tézisekkel. A problémák végleges megoldásában nagy szerepe lesz Sándor Pál egyre rokonszenvesebb tudományos munkásságának is. Hársfalvi Péter DIPLOMÁCIAI IRATOK MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁHOZ 1936—1945 A sorozat szerkesztője: ZSIGMOND LASZLÖ I. BERLIN—RÓMA TENGELY KIALAKULÁSA ÉS AUSZTRIA ANNEXIÓJA 1936—1938. összeállította és sajtó alá rendezte: Kerekes Lajos IV. MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJA A II. VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSÉNEK IDŐSZAKÁBAN 1939—1940. összeállította és sajtó alá rendezte: Juhász Gyula Budapest, 1962. 823, 904 1. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársai Zsigmond László professzor szerkesztői irányításával kiadványsorozatban publikálják a második világháború előtörténetére és történetére vonatkozó magyar diplomáciai iratokat. A közzétett magyar külügyminisztériumi iratanyag mind magyar, mind egyetemes történeti szempontból új, jelentős adatokkal járul hozzá a második világháború előtörténetének és történetének, mindenekelőtt pedig az 1935 utáni ellenforradalmi magyar külpolitikának tudományos feldolgozásához. A hat kötetre tervezett dokumentumkiadvány sorozatból elsőként megjelent I. és IV. kötet — „A Berlin—Róma tengely kialakulása és Ausztria annexiója 1936—1938" és „Magyarország külpolitikája a II. világháború kitörésének időszakában 1939—1940" — bizonyság arra, hogy e sorozat az első, valóban tudományos igényű, alapvető forrásanyagot érdemben teljességre törekvő módon feltáró legiíjabbkori diplomáciatörténeti forrásközlő vállalkozás történettudományunkban. Az I. kötet 464, 1936. január 3—1938. augusztus 2. közötti (és egy 1940-es, a független Ausztria létének utolsó nyomai megszüntetését dokumentáló) iratot, a IV. kötet 604, 1939. március 19—1940. május 10. közötti iratot tartalmaz. A kötetek teljes terjedelemben, eredeti szövegben és eredeti nyelven tartalmazzák az iratokat (követi jelentések, számjeltáviratok, levelek, minisztériumok átiratai, a Budapesten működő külföldi diplomáciai kar jegyzékei, beadványok, a katonai attasék jelentéseinek másolatai, miniszteri rendeletek, tájékoztató köriratok, jegyzékek és napijelentések). Az eredeti iratokon levő széljegyzeteket, kiemeléseket, másolásra és továbbításra vonatkozó érdemi utasításokat lábjegyzetben tüntetik fel a szerzők, s tekintettel arra, hogy a külügyminisztérium iratanyaga helyenként hiányos, arra törekedték, hogy e hiányok lehető pótlására lábjegyzetben megjelöljék a külföldi forráskiadványok megfelelő iratait, s ha szükségesnek ítélték: (lábjegyzetben) részleteket is közöljenek belőlük. A szerzők mindenekelőtt arra törekedtek, hogy a közölt iratanyag — elsősorban a külügyminisztérium politikai osztályának az iratai, s a szobanforgó témák megértéséhez szükséges mértékben a gazdaságpolitikai, sajtó, kulturális és jogi osztályok iratai — a magyar külpolitika lehető teljes keresztmetszetét adja. Természetesen az ellenforradalmi Magyarország külpolitikájának Közép-Európában elfoglalt helyzetéből és szerepéből következően egyes témák „kiemelkednek és nagyobb súlyt kapnak" a kötetekben. Az I. kötet fő témáin — a fa.siszta tengely kialakulása és az Anschluss — belül például az 1936. július 11-i német—osztrák