Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Lengyel Alfréd: A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában : különös tekintettel Győr thj. város igazgatására / 99–125. o.

120 Lengyel Alfréd nyes rendezések, az utólagos térítések iránti kérelmek 'azonban — az egyébként is zavaros belpolitikai viszonyok között

14 — csukott kapukat döngettek s így nem meglepő, hogy a polgármester minden erőfeszítése arra irányuk, hogy az újonnan megalakuló iskolák, intézmények lehetőleg állami kezelésibe kerüljenek. A súlyosbodó pénzgondok miatt a hatósági (városi) cselédéíhelyező intézet célkitűzéseinek megvalósítását sem vállalhatta magára a tanács, mivel az alkalmazottak fizetésié és az intézettel kapcsolatos cselédotthon létesítése komoly problémát okozott volna a városi költségvetés előirányzatának. Munkájának irányítását és társadalmi úton való kiszélesítését ezért az Országos • Katolikus Nővédő Egyesület győri fiókjára bízta. A közsegélyezés hatósági megszervezését azonban már sehogysem lehetett tovább halasztani, miután Győrsziget és Révfalu átcsatolásával a községi nincstelenek hirtelen felduzzasztottak a városi szegények amúgyis népes táborát és támogatás iránti kérelmeikben természetesen ugyanolyan mérvű segélyeket követeltek, mint amilyeneket az anyaváros eltartottjai már korábban élveztek. A közben elkészült utasítás értelmében a város területét 117 körzetre osztotta fel a központi szegényíroda s az élükre állított szegényatyák — a közvetlen érintkezés alapján — nyomban megkezdték működésüket. A reform abból az elgondolásból indult ki, hogy a pénzsegélyeket a legszükségesebb esetekre redukálja, ellenben természetbeni lakást, élelmet és ruházatot fog az arra leginkább rászorultaknak nyújtani. A fedezetet elsősorban a Szegény-alap biztosította, de ennek elégtelensége miatt a kiadásokhoz a városi háztartásnak is jelentékenyen hozzá kellett járulnia. Az elszegényedés előrehaladott fokát és ugyanakkor az. uralkodó osztály növekvő nyugtalanságát és aggodalmát jellemzően mutatja 6 az a tény, hogy 1905—06-ban már 100 000 koronán felüli összeg szolgált segélyezési célokat s amellett menházak, népkonyhák, tápintézetek, ingyenes kenyeres szénkiosztások igyekeztek csökkenteni — a társadalmi egyesületek összefogásával együttesen — a lakosság nyomorát; — a pillanatnyi ínség némi enyhítésénél persze nagyobb eredményt nemigen érve el. A gazdasági életre nehezedő válsághullám ezalatt továbbra sem csillapodott, az anyagárak és munkabérek állandóan emelkedtek, az üzleti forgalom és a termelés hanyatlása csökkentette a megyeszékhely adóalanyainak teljesítő képességét, közvetve pedig a városi háztartás bevételi forrásait, minek folytán a pénzügyi helyzet igen kedvezőtlen, mondhatni nyomasztó képet mutatott. Az állam állandóan ígérgette, hogy a helyette végzett munkálatok ellenértékét meg fogja téríteni, de az elszámolás évről évre késlekedett s így a törvényhatósági bizottság csak a legszigorúbb takarékossági rendszabályok betartása mellett tudta a költségvetés egyensúlyát biztosítani. 14 Győr thj. városnak a Fejérváry-féle darabont kormány iránt tanúsított magatartása a közgyűlés 1905. évi július hó 20-án tartott ülésének 223. sz. határozatában tükröződik vissza a legjellemzőbben. Eszerint: „A kormányt, mely teljesen a parlamenten kívül áll, mely az országgyűlés mindkét házában leszavaztatott és állásában mégis megmaradt, Győr szab. kir. város törvényhatósági bizottsága alkotmányos kormánynak el nem ismerheti; irányában bizalommal nem viseltetik és ezredéves alkotmányunkhoz tántoríthatatlan hűséggel ragaszkodván, a kormányt alkotmányellenes intézkedéseiben nem támogatja."- De a közgyűlés azt is kimondotta, hogy az országgyűlés akarata ellenére megszavazott adókat nem hajtja be, az önkéntesen fizetni akaróktól az adót nem fogadja el, további újoncozást nem foganatosíttat, a tartalékosok és póttartalékosok behívásáról szóló rendeletet nem hajtatja végre, sőt a behívók kikézbesítését is eltiltja. Végül azért is felelősséget vállalt, hogy tisztviselőit az esetleges hatalmi túlkapásokkal, törvénytelenségekkel szemben megvédelmezi.