Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Lengyel Alfréd: A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában : különös tekintettel Győr thj. város igazgatására / 99–125. o.

108 Lengyel Alfréd tagokat választó kerületek kialakítását, költségvetési előirányzatok és zárszámadások összeállítását, illetményekre és új hivatalszervezésekre vonatkozó javaslatokat, vagyis mindazokat a fontosabb ügyeket, amelyeknek közgyűlési tárgyalását, megvitatását a törvényhatósági önkormányzat, illetve a városgazdálkodás szükségessé tette. A közigazgatási bizottság szervezetének, hatáskörének szabályozását az 1876. évi VI. törvénycikk magának tartotta fenn, akárcsak az 1877. évi törvénycikk az árvaszékét, bár ez utóbbira vonatkozólag a jogszabály alapján kiadott ügyrend és a thj. város által alkotott szabályrendelet is tartalmazott kiegészítő rendelkezéseket. Az árvaszék elnöki tisztét a polgármester látta el, ülnökökként két képesített tanácsnok, jegyzőként a törvényhatóság Il-od aljegyzője működött, aki egyúttal a közgyámi teendőket is végezte. A gyámpénztár kezelése a városi pénztárra tartozott. A polgármester a törvényhatósági joggal felruházott várost, mint jogi személyt minden magánjogi és közigazgatási ügyben képviselte. Hivatalos hatáskörét és a tisztségéből folyókötelezettségeket a szervezeti szabályrendelet az alábbiak szerint részletezte: tagja a közigazgatási bizottságnak, elnöke a tanácsnak, részt vesz a bizottsági üléseken, átveszi a városhoz intézett leiratokat, beadványokat, végrehajtja a kormány rendeleteit, gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, felügyel a tisztviselők, a kezelő- és segédszemélyzet szolgálattételére, aláírja a város nevében kiállított okmányokat, felterjesztéseket, felfogadja a szolgaszemélyzetet, ügyel a városi vagyon lelkiismeretes kezelésére, intézkedik állampolgársági kérdésekben, vízügyekben, és foganatosítja a főispán részérői kiadott utasításokat. — A polgármesteri hivatal fogalmazói teendőit a városi főjegyző végezte. A rendőrkapitányság a törvényhatóság területén önálló közegként működött és az illetékességéhez tartozó minden olyan ügyben, amely a személye és vagyonbiztonsággal, valamint a közrend fenntartásával volt kapcsolatos, elsőfokon intézkedett és határozott. Ugyanakkor végrehajtotta a közgyűlés, a tanács és a polgármester által kiadott rendeleteket és eljárt a piaci, utcai, mezei és vízi rendészetben, továbbá a vásári, mértékhitelesítési, egyesületi, társulat, útlevél és igazolvány kiadási, építészeti, tűzrendőri, közerkölcsi, közegészségügyi és állategészségi ügyekben. — Külön hatáskörében ezenkívül — a szabályrendelet értelmében — még a következő feladatokat látta el: intézkedett a toloncügyekben és kiutasításokban, eljárt mint I. fokú hatóság a kihágási és panaszügyekben, gyakorolta a községi bíráskodást kisebb polgári perekben, felügyelt az italmérési joggal kapcsolatos előírások betartására, első fokon, döntött iparhatósági és cselédügyekben, összeírta a tanköteleseket, vezette a katonai jellegű és egyéb személyi nyilvántartásokat s felügyelt a vadászati szabályok szigorú alkalmazására. — A hivatal szervezete egyébként a következő képet mutatta: élén a főkapitány állt, helyettesítését az alkapitány látta el, míg beosztott tisztviselői minőségben két hadnagy, két fogalmazó, két írnok és a kellő számú díjnok végezte a szükséges feladatokat. A hatósági jogokat gyakorló önkormányzati közegek, szervek sorában végül említést kell tenni azokról a szakbizottságokról, amelyek a törvényhatósági bizottság kebelében alakultak, az egyes szakügyek alaposabb előkészítése céljából. Győr thj. városnál tizenegy ilyen szakbizottság működött éspedig a jogügyi, gazdasági, pénzügyi, egészségügyi, kórházi, alapítványi, építészeti, népnevelési, vámügyi, Duna-kotratási és Bisinger-bizottság. Hatáskörük véleményező, javaslattevő jellegű volt s alakulásuk a tagok önkéntes jelentkezése, szükség eseténközgyűlési választása útján történt. A szak- és segédhivatalok csoportjában fontos feladatkört töltött be a városi főjegyző», aki a polgármester helyetteseként működött a városigazgatás bonyolult apparátusában. Ezenkívül ő szerkesztette (a jogi dokumentumok kivételével) a város nevében elküldendő felterjesztéseket, jelentéseket, levelezéseket, vezette a közgyűlési jegyzőkönyveket és főnöke volt a közigazgatási irodának. — Az aljegyzők az esetenkint elrendelt jegyzőkönyvvezetések mellett fogalmazási teendőket végeztek és a különböző üléseken a személyükre kiosztott ügyek előadóiként ténykedtek. Az első aljegyző — a polgármester intézkedése alapján — a távollevő főjegyzőt is helyettesítette. A városi tiszti ügyész a törvények és szabályrendeletek megtartásának őreként működött és mint a thj. városnak s egyben magántulajdonosnak az ügyvéde látta el hivatalát. Bíróságok előtt tehát ő képviselte a várost, lefolytatta annak pereit, eljárt a gyámoltak és gondnokoltak peres, illetve perenkívüli ügyeiben és negyedévenkint jelentést tett a tanácshoz, valamint az árvaszékhez, az általa végrehajtott eljárások állásáról, eredményeiről. Az egészségügyi személyzet tulajdonképpen a főorvosi hivatal keretében végezte munkáját. Élén a főorvos állt, aki egy alorvos, egy kórházi gondnok, egy halottkém, négy szülésznő és egy állatorvos segítségével látta el feladatait. A főorvos hatásköre igen sokrétű volt. Mindenekelőtt ő gyakorolta a város közegészségügyének általános és részletekbe menő felügyeletét, de emellett indítványokat tett a helyi járványok megszüntetésére, jelentéseket készí-