Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Lengyel Alfréd: A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában : különös tekintettel Győr thj. város igazgatására / 99–125. o.

A thj. város igazgatása a kapitalizmus korában 107 már változatlan formák között végezte a reá háruló s a későbbi évtizedek folyamán egyre bonyolultabbá váló közigazgatási feladatokat. A fejlődés irányát és egyes szakaszait azonban csak úgy érzékelhetjük megfelelően, ha a törvényhatósági jogú város szervezetében és ügyintézésében beállott változásokat az 1886. évi helyzet konkrét ismertetésével továbbra is nyomon követjük valamelyik típuisszerv hivatalos ténykedésében és minden területre kiterjedő, folyamatos működésében. 6. Győrött az egykorú iratok, jegyzőkönyvek tanúsága szerint, a törvényhatósági bizottság már 1883-ban f

elterjeszitette a belügyiminiszterhez újonnan megalkotott szervezeti sz'abályrendeletiét, de a 'kormányhatóság részéről tett észrevételezések olyan mérvű módosításokat tettek volna szükségessé, hoigy a közgyűlés két lévvel később inkább teljesen újat állított össze a felsőbb' jóváhagyás kieszközlése céljából. Az utóbbival kapcsolatos kiigazítások azonban időben annyira .elhúzódtak, hogy a közben életbelépett 1886. évi XXI. törvénycikk új intézkedései miatt a pótlásra szoruló tervezet véigső formába öntése és belügyminiszteri megerősítése csak 1888 nyiarán következett be. E szabályrendelet 1. §-a az illetékességgel kapcsolatosan kimondta, hogy „Győr sz. kir. város hatósága kiterjed a városban és területén lakó, vagy tartózkodó minden személyre és a város területén lévő minden tárgyra, amennyiben azok külön törvény által világosan kivéve nincsenek." — A hatáskört a 2. § rögzítette. Eszerint: „önkormányzati jogainál fogva a városi törvényhatóság saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot; határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtatja végre, tisztviselőit, továbbá a segéd- és kezelő személyzetet választja; az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja s a fedezetről gondoskodik, a kormánnyal közvetlenül érintkezik." — Az elsorolt hatósági jogok autonóm gyakorlására a következő szervek, közegek, szak- és segédhivatalok álltak a törvényhatósági jogú város rendelkezésére: a törvényhatósági bizottság közgyűlése, a közigazgatási bizottság, a tanács, az árvaszék, a polgármester, rendőrfőkapitány, a szakbizottságok, a jegyzők, az ügyészség, az egészségügyi személyzet, a mérnökség, a számvevőség, a pénztár, a levéltár, a gazdasági személyzet és a közigazgatási iroda. A közgyűlés a bizottsági tagokból és a törvény szerint szavazati joggal bíró városi tisztviselőkből állott, A szervezeti szabályrendelet jóváhagyási idején — miután Győr lakossága ekkor már 20 981 főre emelkedett — 84 volt a törvényhatósági bizottság taglétszáma. Ebből negyvenketten a virilisekből kerültek ki, még a másik felerészt a négy választókerület állította ki. mégpedig a belvárosi 16, a Ferenc Ferdinánd-városi 8, az újvárosi 10, a nádorvárosi-szabadhegyi 8 tagot választott. A közgyűlés hatásköre az 1870. évi állapothoz viszonyítva, alapjában véve nem változott, hasonlóképpen nem történt lényeges válozás a napirendre kerülő ügyek tárgyalási sorrendje tekintetében sem. Más volt a helyzet a tanács vonalán, melynek hatáskörét az 1886. évi XXL törvénycikk már részletesen felsorolta és idevágó rendelkezései alapján az említett szabályrendelet is megfelelően kibővítette. Elnöki tisztét a polgármester látta el és szavazattal bíró tagjai (a város első tisztviselőjén kívül) a főjegyző, a rendőrkapitány, az ügyész és a tanácsnokok voltak. A városi tanácsnokok a polgármester által megállapított munkafelosztás szerint végezték az önkormányzati és állami közigazgatási ügyek intézését. A tanács egyébként a törvényhatóság végrehajtó közege volt, mely az illetékességéhez tartozó ügyekben önálló közigazgatási hatóságként járt el, intézte a gazdasági ügyeket, kezelte az alapítványokat, utalványozott a házi, alapítványi és gyámpénztárra, megállapította a belső ügyekezelést (szolgálati utasítások alakjában), felügyelt a városi levéltárra és ellenőrizte a tisztviselők hivatali működését. A közigazgatás egyes ágai szerint továbbá a következő feladatokat látta el a szabályrendelet értelmében: népmozgalmi és gazdasági statisztikai adatok összegyűjtése, illetőségi ügyek, betegápolási költség-térítések, marhavésszel kapcsolatos intézkedések, szegényügy, közadók beszedése és kezelése, út- és közmunkaügyek, újoncozás, egyesületek ellenőrzése, építési ügyek, karhatalom alkalmazása, települési kérelmek, anyakönyvi másodpéldányok feletti rendelkezés. — Másodfokú hatóságként pedíg döntéseket hozott a rendőrkapitánysági hivatal határozatai ellen beadott fellebbezések tárgyában, iparügyekben és a tiszti főorvos véleményének meghallgatása mellett közegészségügyi kérdésekben. Végül meg kell említeni, hogy a városi tanács állandó választmányként is tovább működött. Ebben a minőségében előkészítette a szabályrendeletek alkotását, a törvényhatósági