Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Bónis György: A kúriai irodák munkája a XIV. és XV. században / 197–246. o.

230 Bónis György 5. Szervezeti tanulságok s Az eddig kivallatott irodai jegyzetek némi bepillantást engednek az ítélőmesteri hospitium ajtaja mögé, a nagybírói kancelláriákba is. A személyzet részletes bemutatása túlmegy a jelen tanulmány keretein, hiszen csak az egyes munkatársak életpályájának és osztályviszonyainak elemzése útján érhető el. Ezt a feladatot nagyobb terjedelmű munkánkra hagyva, itt csak az eddig felvázolt vonásokat szeretnők teljesebbekké tenni azzal, hogy fő vonásaiban jellemezzük az irodák szervezetét és egymáshoz való viszonyát. Elöljáróban két látszólag ellentmondó tényt kell megfigyelnünk. Az egyik a familiaritás döntő szerepe az irodák megszervezésében, legalábbis a XIII— XIV. században. Mellőzve itt az ítélőmesterek várnagyi és alispáni tisztségviselését, a nótáriusok ügyvédi vagy egyéb familiárisi szolgálatát, csak azt az ékesen szóló adatot említjük meg, mely szerint I. Lajos azért halasztja el a néhai Gilétfi Miklós nádor előtt indult pert, mert a jelenlegi nádornak, Kont Miklósnak nincs még sem nótáriusa, sem pecsétje!

271 Erre az időre érvényes az a közkeletű megállapítás, hogy a nagybíró távozásával vagy halálával kancelláriája szétszóródott, jegyzői kara más alkalmazást keresett. A másik tény viszont az, hogy az irodát a nagybíró familiáris-személyzetén belül már az 1370-es évektől kezdve külön egységnek tekintették. A nádori és az országbírói iroda bírósági kiadványain mindig természetes színű pecsétet alkalmazott,

2

"

2 a bírságot elengedő vagy nyugtató okleveleken viszont rendesen zöld viaszba nyomott gyűrűspecsétet látunk. A bírság összege, illetve az ennek fejében lefoglalt birtok ui. a „közfunkció" köréből a nagybíró „magánhatalma" alá került, s ezért mind a nádor,

273 mind az országbíró

274 „magán" nótáriusa kezével és zöld pecsét alatt intézkedett róla. Jellemző Garai Miklós nádor 1406-i, zöld pecséttel ellátott oklevele, melyben Dénesi Lászlónak, familiárisának adományozott öt bírságjószágról rendelkezik;

275 az oklevél Budán kelt, s ugyanakkor a nádor hivatali működését a Csengeren tartott közgyűlés végezte.

276 A XIV. század második felében a nádor, az országbíró, majd a különös jelenlét irodája szerény keretek között működött. Nyers Lajos összeállításából kitűnik, hogy 1386-ig egyik nádor irodája sem érte el a tízes létszámot.

277 Viszont már ebben az időben megfigyelhető egyes nótáriusok megmaradása az új nagybíró alatt is.

278 Az országbírói kancelláriával való szorosabb kapcsolatnak már csak azért is ki kellett alakulnia, mert 1342 óta a nádor vidéki kúriája megszűnt.

270 De Hajnik talán túlságosan kiélezte azt, hogy „a nádornak azóta 271 1356: Zichy okmt. III. k. 26. 1., idézi Nyers i. m. 73. 1. 272 De egy 1388-i nádori halasztólevélen zöld pecsét van, Dl. 91935; ua. 1407-ben a nádornak Kassán kiadott ítéletlevelén is, DL 78756 (Zichy okmt. V. k. 491.1.). 73 1372: Dl. 77502 (Zichy okmt. III. k. 448. 1.); 1374: Dl. 91812; 1406: Dl. 87778 (relatiós jegyzettel!); 1436: Dl. 80548 (papírba nyomott gyűrűspecsét). 274 1377: Dl. 87499; 1378: Dl. 83358; 1380: Dl. 77768 (Zichy okmt. IV. k. 129. 1.); 1399: Dl. 78278; 1407: Dl. 78776; 1432: Dl. 80380. De természetes színű pecsét bírságnyugtán 1379: Dl. 77731; 1383: Dl. 91900. 275 Jún. 3.: Dl. 87769, Zs. O. II. k. 4782. sz. 276 Jún. 1.: Dl. 78702. 277 Id. rh. 73—74. 1. ' 27S Gergely mester 1373—1382 (a záró évszám Bánffy okit. I. k. 368. 1.), Tilaji János' mester 1374—1382 (1383-ban isrfe/ér X/l. k. 103. 1.), Nyers i. m. 74. 1. 279 Hajnik i. m. 22. 1., Nyers i. m. 7—13. 1. /